Hétfőn Sanyival nekiindultunk egy viszonylag rövid kis túrának a Marcal mentén. A szakadó hóban remek program volt. :) A belvizek befagyva, rövid idő alatt esett le nagy mennyiségű hó. És persze mindjárt Húsvét... A folyón rengeteg réce tartózkodott. Mi négy fajt tudtunk biztosra meghatározni a havazásban. Böjti- és fütyülő récéből volt kevesebb, viszont tőkés- és csörgő réce nagy számban volt jelen. A belvizek mentén 4 réti cankó és több bíbic keresgélt. Hat bütykös hattyú is táplálkozott a szántóföldeken. Az égeres erdőből fekete harkály szólt, az erdő melletti fákon karvaly tojó fogyasztotta zsákmányát. A Marcal menti úton vörösbegyek, seregélyek keresgéltek. Érdekes volt megfigyelni, hogy amint megálltunk, két nagyon kíváncsi vörösbegy körberepült, körbeugrált minket, már-már szemtelenül közel jöttek. Szerintem még életükben nem láttak embert, mert olyan szakaszon jártunk, ahol kevesen... Nagy csapat örvös galamb pihent a fákon és dolmányos varjak. Láttam az idei első házi rozsdafarkút a környéken és néhány nádi sármány bújkált a nádban. A zord időjárás ellenére azért volt madármozgás.
Vörösbegy a Marcal mentén (Erithacus rubecula)
A szokatlan havazás miatt az etetőre szórtunk ki almát és magokat. A magokra néhány széncinege és veréb érkezett, az almára egy vörösbegy és egy csapat seregély! Érdekes volt megfigyelni a találékony madarakat, amelyek hamar feltalálták magukat a zord időjárásban is. Seregélyt nem mindennap lát etetőn az ember. A lehullott maradékot erdei pintyek takarították el.
Seregélyek az almán (Sturnus vulgaris)
Erdei pinty hímek (Fringilla coelebs)
Szombaton került sor a leesett D odú visszarakására. Szerencsére Roli és Sanyi barátom is velem tartott a területre, így segítségnek ismét nem voltam híján. Egész kalandos kis útra sikeredett ez a nap. Kezdődött azzal, hogy láttuk az idei első barna rétihéjáinkat (egy tojót és egy hímet is), aztán egy döglött vaddisznót találtunk egy árokban. Sérülést nem láttunk az állaton, nagyon meg nem forgattuk, hogy átnézzük mi baja volt.
Vaddisznó (Sus scrofa)
Megnéztük a másik odút, ami még mindig a helyén állt. A Kódó menti kiöntésen egy réti cankó táplálkozott, 2 tőkés réce, egy nagy kócsag, 2 szürke gém került még a szemünk elé itt.
Az odú visszarakása után a Kocs alatti füzest jártuk be. Belebotlottunk egy vaddisznóba és egy szarvasba is. Feltűnően sok mezei nyúl mozgott a területen. A mezők jelentős része víz alatt állt még mindig és az előrejelzések alapján még sokáig az alatt is fog. Ugrottunk vizes árkot az én vezényletemmel, felújítottunk egy víz alá kerülő patak feletti hidat, hogy átkelhessünk rajta, térdig érő hóban és nyakig érő sárban gázoltunk, szóval volt izgalom bőven. Láttam az idei első füsti fecskéimet és egy réti sast. Élményekkel telve tértünk haza.
Sanyi, a fáradhatatlan
"Spéci" les Nemeskocs határában
