2014. augusztus 26., kedd

08.21.-08.24.

Idén is eljött az ideje a Marcal-medencei gyűrűzőtábornak. Már nagyon vártam a kikapcsolódást, a feltöltődést a természetben. Mindig jól esik kicsit kilépni a rohanó, stresszes világból. Két éjjelre, másfél nappalra Szabina is velem tartott idén. A szokásos csapattal vettük be az erdőt. Csütörtökön és pénteken nem sok madarat hozott nekünk a hálókba a madarászszerencse, azonban a szombat délelőtt nyerőnek bizonyult. Sajnos a hétvége további részében vagy áztunk vagy a szél nehezítette a dolgunkat.
Két nagyon jó fajt sikerült meggyűrűznünk, ezeket külön kiemelném: kékbegy és nagy fülemüle. Az utóbbival először sikerült találkoznom életemben. Két éve fogtak már itt két példányt, de akkor nem tudtam kint lenni. Kékbegyet pedig ezen a részen még sosem tudtunk fogni, csak a régebbi táborhelyen, ami más élőhelyen volt.


 Nagy fülemüle (Luscinia luscinia)

Kékbegy (Luscinia svecica)

Szabadidőnkben vagy a közösségi sátorban beszélgettünk, vagy a tábortűznél, focizgattunk, frizbiztünk esetleg sétálgattunk. Peti és Zoli bejegyzésében részletesebben is utána olvashattok a dolgoknak:
http://fellnifoto.blogspot.hu/2014/08/gyuruzotabor.html

http://www.penyafoto.blogspot.hu/2014/08/2014-08-16-24.html


 Pózolj barátposzátával (Sylvia atricapilla)

 Nádirigó (Acrocephalus arundinaceus)

 Tábor felé

 Madárszedés...

 ...és gyűrűzés, Zoli írnokoskodik

 Hálóállás az árok felett

Te + Én (avagy szerelmes csizmák)

2014. augusztus 25., hétfő

08.25., 08.26., 08.28.

08.25.

Napsütéses délután, kicsi szellővel.
Nem nyári meleggel, de az idei Nyárban az is becsülendő, ha már a Nap süt.
Valami kényszerít, hogy kitekerjek a friss levegőre még fáradtan munka után is.
Vasfű és pásztortáska szedéssel egybekötött szegfűgomba-"szüret", hogy ne csak úgy császkáljak.
Nagy-kör feeling, kicsit megkopva, már nem ifjonti hévvel.
Átrepülő dolmányos varjú a lenyugodni induló Nap fényeiben, portyázó, utolsó napjaikat itt töltő füsti fecske csapatok, szántáson keresgélő, vonulásban lévő hantmadár.
Apró örömök.
Kisebb-nagyobb tócsák a poros úton, jelezvén az esős napokat.
Egy kései tövisszúró gébics fióka lármázása, apjától élelmet követelvén a kukoricák csúcsán. Lassan ők is délre indulnak.
Nyugodtan ülve figyelni a kis dombról a tájat.
Hazaindulni.

08.26.

Ma is a környéken bóklásztam. Ezúttal kevesebb érzelgős mesével írnám le a kint töltött pár órát. A gébics-családot láttam ma is, bár kicsit arrébb, ezúttal a tojó is feltűnt és még egy fiatal madár. A bokrokban bújkáló poszátákat próbáltam lencsevégre kapni, volt néhány barátka és mezei, de végül nem jártam sikerrel. Néhány sárga billegető repült át a szántás felett, fekete rigó csattogott a bodzában és széncinegék csicseregtek a kisebb akácfoltokban. Öröm volt látni a nagy füsti fecske csapatokat, idén nem volt rossz évük szerintem. Készülnek már a nagy útra. Egy átrepülő kabasólyom (rég találkoztam vele a környéken) és egy portyázó barna rétihéja tojó adott némi kis vigaszt a kevés példányszámos úton. Egy kíváncsi ravaszdival és egy elbambuló nyúllal hozott még össze a madarász-szerencse. Két új növényt is tanultam, amikkel most találkoztam először (vagy csak most tűntek fel különösebben): közönséges szeplőlapu és gyapja aszat.


 Lepkét fotózni könnyű :D

Darázspók (Argiope bruennichi)
 
 De tényleg könnyű :D

 Gyapjas aszat (Cirsium eriophorum)

Mezei varfű (Knauta arvensis)

08.28.

Nemeskocs határában jártam egy nádfoltokkal tarkított kaszálóréten. A rét mellett egy patak folyik, még jobban taglalva az amúgy sem homogén környéket. Nagyon megörültem a már messziről felhangzó gyurgyalag hangoknak. Nem jellemző, hogy átjárnak a vasi oldalára a Marcalnak, vagy, hogy itt gyülekezzenek. Kevés alkalommal volt hozzájuk szerencsém Kocs, Boba, Cell környékén. Most viszont itt voltak, legalább ötvenen, és a közeli vezetékeken gyülekeztek vagy épp felettem repkedtek, vadásztak. Hasonlóan voltam a füsti fecskékkel is, hatalmas csapatuk gyülekezett az út mentén, a vasúti sínek feletti vezetékeken. Hirtelen örömömben és meglepetésemben csak leültem a földútra és vártam, hogy felettem repkedjenek, csak néztem őket és a patakot, meg ahogy zajlott körülöttem az élet. Fantasztikus volt, nagyon befogadtak a környezetbe, vagy legalábbis nem néztek zavaró tényezőnek sem ők, sem a többi madár. Az út tócsái mentén citromsármányok és tengelicek fürdözgettek, ittak. Megjelent néhány kenderike is, két nagy fakopáncs és egy mezei poszáta is. Repkedett a közvetlen környezetemben 3-4 sárga billegető is. Ragadozómadarakat nem is kellett keresnem az égbolton, hiszen ismerem annyira a fecskék reakcióit, hogy akkor emeljem csak fel a fejem, ha ők riasztanak. Meg is lett az eredménye, egy barna rétihéjára ugrottak meg egyszer, valamint egy kabasólyomra. Ragacsokból ezenkívül 4 egerészölyv mutatkozott a réten lévő nyárfákon. Egyéb fajok: fekete rigó, szajkó, sarlósfecske, barátka, rozsdás csuk.


 Barna rétihéja (Circus aeruginosus)
és
Füsti fecskék (Hirundo rustica)



2014. augusztus 7., csütörtök

08.05.

Tehát, akkor íme az első bejegyzés dátumozva. Mérföldkő...
   A mai téma egy olyan kis kiruccanás (inkább, mint túra), ami a hozzám legközelebb álló területen, a Nagy-körön zajlott. Úgy döntöttem teszek, egy botanikai jellegű sétát, mert újabban megint kezdtem beleásni magam a növények csodás világába. Hiszen egy jó madarász mindenhez ért, vadakhoz, növényekhez, rovarokhoz stb. Az eddigi, főként autodidakta módon szerzett tudásom felfrissítése és Mesterházy Attila segítsége révén újabb fajokat találtam kedvenc területemen. Mivel anno hónapokkal korábban volt egy amolyan "temető" jellegű bejegyzésem a Nagy-körről, ezért most annyival letudnám a helyzetét, hogy nincs sok ornitológiai látnivaló ott. Jelen túrámon egy felreppenő fürj, egy cigánycsuk pár, egy egerészölyv és néhány citromsármány mellett egy tövisszúró gébics pár képviselte a madarakat. Nem sok, na...
Néhány növényes képpel szeretnék kedveskedni, plusz a közeljövőben érkezik majd egy felfrissített növénylista a területről.

 Rókalepke (Nymphalis sp.)

 Fekete ökörfarkkóró (Verbascum nigrum)

 Tövises iglice (Ononis spinosa)

 Szitakötő faj

 Fehér szamárkenyér (Echinops sphaerocephalus)

 Lyukaslevelű orbáncfű (Hypericum perforatum)

 Szöszös ökörfarkkóró (Verbascum phlomoides)

Szitakötő faj 2.

2014. augusztus 3., vasárnap

Egy piriti túra meg egy medencei terepbejárás

   Valószínűleg ez az utolsó bejegyzés, aminek címet adok. A továbbiakban Peti barátom módszerét fogom követni és dátumozva lesznek a bejegyzések.
Elsőnek egy kis szösszenet, Bodor János ezúttal egy tengelicet fotózott a Ság hegyen, ám a gyűrűről nem tudtunk elegendő információt szerezni, így rejtély marad, hogy hol kapta a kis páciens. Íme, a delikvens:

Carduelis carduelis (Fotó: Bodor János)

Szóval Pirit... Rolival mentünk ki a placcra. Főleg növények érdekeltek, így inkább rájuk fókuszáltam. Megtaláltam a vízilófarkat, valamint rengeteg tavi kákát és imbolygó békaszőlőt. Sajnos az egyik fán találtunk egy elpusztult dolmányos varjat, ami valószínűleg éhen-szomjan veszett a lábára tekeredett horgászdamil miatt, amivel felkötötte magát a faágra. Nagy nehezen sikerült leszednem szerencsétlen madarat a fáról...


  Vízilófark (Hippuris vulgaris)



 A szerencsétlenül járt dolmányos varjú... (Corvus cornix)


 Tavi káka (Schoenoplectus lacustris)

 Imbolygó békaszőlő (Potamogeton perfoliatus)

Kedden Zolival indultam neki a medencének. Úgy beszéltük meg, hogy az adorjáni réteken, a piriti tavaknál és ha időnk engedi a kamondi berekben nézünk körül. Szerencsére engedte időnk. Beszámoló nála, én csak egy képet dobnék fel, ami megfogott. Egy bizalmas Kele. :)

 Fehér gólya (Ciconia ciconia)