2018. május 28., hétfő

Hamvas rétihéja project

Az idén elég sok időt tudtam eddig madarászatra szánni, ez látszik a blogon is, mind a megjelent posztok megjelenésének gyakoriságában, mind a mennyiségében pl.
Most májusban tombolnak igazán a felmérések is pl. (lásd előző bejegyzés). 11 éve kezdtem komolyabban beleásni magam a madarak életébe, ennek apropója azért van, mert idén lesz a XI. Marcal-medencei Hamvas rétihéja védelmi tábor, főként a Hamvas Rétihéja Védelmi Csoport által szervezve, koordinálva. Nos, én anno 2007-ben az első ilyen táborban csatlakoztam be az aktív madárvédelembe.. Örök emlék, néha úgy érzem, mintha ma lett volna.. plusz szerintem az volt azóta is a legjobb táborunk itt a környéken (nem mintha többi rossz lett volna, de azzal elég magasra tették a lécet Petiék, Gergőék).
Szóval a hamvas rétihéja azóta is a megfigyeléseim célkeresztjében van, akárcsak más Marcal-medencei értékek (kékbegy, haris, füleskuvik, daru pl.).
Ezért idén is nagy figyelmet fordítok erre a fajra, pl. a tavalyi ízben megtalált egyetlen vasi fészkelés helyére vagy a Vas-Vp. határán lévő revírekre.
-Több órás megfigyeléseket végzünk, felírva részletesen a madarak viselkedését, egyedszámát, pontos helyét.
-Átlagban 3 órát töltünk egy-egy potenciálisan jó helyen, de természetesen ez változhat. A "nagy könyv" szerint, annyit kell minimum, hogy ki lehessen mondani, hogy nincs ott hamvas rétihéja.
-Kiemelkedő pontokról végezzük a felmérést, főként vadászlesek és a sík terepből kiemelkedő dombok teszik lehetővé a jó átlátását a terepnek. Természetesen szempont az is, hogy megfelelő távolságra legyünk a vélt vagy valós revírtől, nehogy zavarjuk a madarakat. Nem árt a takarás sem..
-A látottakat mindig megosztjuk egymással illetve a területen illetékes Nemzeti park kollégáival, hogy a kaszálások elől időben le legyenek védve a költőhelyek, hiszen ez a madár a talajon költ így sok veszélynek van kitéve (ragadozók, kaszálás stb).

Képekben:




 A vonulási időszakban Fellner Zolival két hím példányt is láttunk a Marcal veszprémi oldalán. A hímek jellegzetessége ez a palaszürke színezet, a szárnyak végén fekete folttal. Laikusnak könnyű összekevernie a többi rétihéja fajjal a hamvast. A kékes rétihéja téli madarunk, és 5 ujja látszik a szárnycsúcson (a többi fajnak 4). A fakó rétihéja a legkisebb termetű a rétihéjáink közül, őt úgy lehet, a hamvas hímtől elkülöníteni, hogy a szárnyvégi fekete rész más formában jelenik meg, plusz ez a faj nem költ nálunk, csak őszi és tavaszi vonulásban jelentkezik főként. A barna rétihéja a legnagyobb faj, főként a nádasok lakója és elég sok barna szín keveredik bele.
Fotók a hamvas rétihéja hímekről: Fellner Zoltán
CIRPYG







Tóth Kornél fotóin egy másodéves tojó madár látszik. A tojóknál jellegzetes ismertetőjegy a fehér faroktő folt. Az összes rétihéja faj tojója barna színezetű. Leggyakrabban a barna rétihéjáét láthatjuk, melynek jó ismertetőjegye a vajszínű feje. Ez a példány egy lucernatarlón vadászgatott néhány társával. A kaszált legelők, rétek alapból vonzzák a ragadozómadarakat és a varjúféléket, így olykor-olykor hamvas rétihéja is vetődik oda. További infó, hogy vannak olyan madarak pl, melyek nem állnak párba, ők elportyáznak a tavaszi-nyári szezonban erre-arra (ez nem csak a rétihéjáknál figyelhető meg), vagy csak megcsúszva kezdenek költésbe.
CIRPYG





Potenciális hamvas rétihéja élőhely. Néhány alacsony bokor nem árt, melyeknek alsó ágaira kitudnak ülni az öreg madarak pihenni árnyékba, illetve majd a fiatalok is. Az aranyvesszőnek kevés jó tulajdonsága van, de az mindenképp közéjük tartózik, hogy a hamvas rétihéják eléggé preferálják azokat a réteket, ahol nagy tömegben fellelhető ez a növény (pl. 2007-es Marcal-medencei kolónia, ahol 3 pár költött egy homogén aranyvesszős réten),mert áthatolhatatlannak tetsző tömegben tűnik fel, ami kicsit kedvét szegi a ragadozóknak, hogy ott keresgéljenek élelem után.



2018. május 27., vasárnap

Homokbányák, kavicsbányák

Be-besegítünk a nemzeti parkoknak, főként polgári természetőrként. Nálam ez a hamvas rétihéja védelmen kívül kicsúcsosodik haris-füleskuvik felmérésben, néhány faj egyedszámvizsgálatában (Tövisszúró gébics, karvalyposzáta), védett növények lejelentésében és a bányák madarainak lejelentésében.
Több bányában is körbenéztem, körbenéztünk az elmúlt héten, plusz infót is kaptam egy helyről.
Így alakult ki az, hogy 7 helyről jutottam infóhoz, melyek alapján két helyen mutatkoztak partifecskék és hét helyen gyurgyalagok. Továbbá egy helyről még várom az információkat.
4 kavics- és 3 homokbányáról van szó.
Ezek alapján a kb eloszlás:


sorszám, bányatípus röviden
Gyurgyalag
Partifecske
1.       HB
1 pár
0 pár
2. HB
60 pár
0 pár
3. KB
30 pár
0 pár
4. HB
20 pár
0 pár
5. KB
1 pár
20 pár
6. KB
6 pár
0 pár
7. KB
0 pár
200 pár



 Sajnos több tényező is veszélyezteti ezen madarakat, pl. a bányák begazosodása, a kitermelés, a falak lecsúszása, az emberi ostobaság és idiotizmus (lukak betömködése különböző tárgyakkal...)...


Fotók az élőhelyekről és a madarakról:
 


Gyurgyalag (MERAPI)
Horváth Balázs fotója



Partifecskés partfal kavicsbányában (RIPRIP) az erős esőzések elött, majd utána a partfal egy részének lemosódása után. Első kép saját, az alsó Horváth Balázsé.

 A bányák begazosodása komoly probléma. Itt 2012-ben még sok partifecske talált élőhelyet, most egy gyurgyalag pár volt csak a felhozatal.

 Ugyanannak a bányának a másik fala.

 Működő homokbányában is megférnek az emberek a gyurgyalagokkal. Ebben a bányában ez évtizedekre visszanyúló folyamat. A megye egyik legnagyobb gyurgyalagtelepe.

Gyurgyalagüreg kavicsbányában. Néhány ínséges év után, idén itt is megjelent néhány pár (anno 2012-ben partifecskék is voltak itt is). Most vigyázni kell rájuk a működés mellett.
A partfalas-bányás-költőüreges fotók sajátok.



 Horváth Balázs fotója egy kavicsbánya partifecske költőüregeiről. Tavaly fedeztük fel Fellner Zolival ezt a falat.
Itt már nem bányásznak az agyagréteg és a víz miatt, a madarak biztonságban vannak.

Saját kép a partifecskékről. (RIPRIP)

2018. május 22., kedd

Vasi kányák

Két ízben futottam bele kányába/kányákba az elmúlt héten a megyében.
A magyar terepmadarászok honlapját böngészve természetesen nekem is feltűnt, hogy boldog-boldogtalan már ezt a két fajt látja napok/ hetek óta a megye középső részein...
Egy ízben nekem is sikerült belefutnom még Molnár Daniék társaságában egy vörös kányába az egyik kavicsbányató rendszernél, de erről van itt egy írás korábbról..
Valamelyik reggel autóval mentem fel munkába és megálltam a távcsövező Kornél barátom mellett (hiszen az út az egyik kányás placc mellett vezet fel) és örömmel konstatáltuk, hogy egy vörös kánya vadászgat a tarló felett..
Aztán munkából hazafele jövet egy dögkútra vitt az utam és ekkor örömmel konstatálhattam, hogy az idei negyedik ittlétemkor végre láthattam egy barna kányát a rengeteg holló és néhány egerészölyv között plusz még egy vörös kánya is volt itt is.
De inkább képen, mert ez a történet csak ennyi.
:)




Barna kánya (MILMIG) és Vörös kánya (MILMIL), egymásról pár méterre kiülve fent
Balra lent a barna kánya kiülve, jobbra lent a vörös kánya repülve
Saját fotó

2018. május 7., hétfő

Fülemülék Éjszakája 2018

Az idei évben is megtartottam az immár szokásosnak mondható Fülemülék Éjszakája helyi rendezvényemet. A tavalyi évhez hasonlóan idén is a Nemeskocs-Nagypirit közötti kavicsbányatavaknál és lápréteknél vezettem körbe kis csapatomat, ezúttal 18-an sétáltunk egy nagyot a környéken, ami a tavalyi 10 főhöz képest nem rossz előrelépés. Természetesen a résztvevők száma mindig változik, hiszen mindig van akinek dolgoznia kell vagy más programja van, esetleg egy előadás érdekli jobban, mint egy túra vagy fordítva.. Jó lenne egyszer az, hogy a "keménymag" minden tagja egyszerre ér rá és kivezethetném azt a kb 35-50 embert. :)

Az időjárás mellénk szegődött, minimális széllel szembesültünk a melegben, ami egyáltalán nmem volt zavaró sem nekünk, sem a madaraknak. Ezúttal akkora szerencsénk volt, hogy a gyurgyalagos rétszakaszon nem voltak kint a szarvasmarhák és odasétálhattunk a löszfalhoz megnézve azt, hogy milyen is egy költőüreg, plusz a madarak is a közelben repkedtek, így néhány egyedet közelről is megnézhettek az érdeklődők. Természetesen minimális zavarást csináltunk csak, hamar mentünk oda a dombhoz és gyorsan is távoztunk..
Ezúttal vízilófarokhoz azonban nem volt szerencsénk.. Érdekes, mert tavaly ugyanúgy május 6-ikán voltunk kint és tele volt vele a tó..
Érdekesebb fajok közé sorolnám még az átrepülő 3 cigányrécét, melyek a kis csapat felett-mellett húztak el és a barna rétihéják néhány példányát valamint a fészkébe be-bejáró függőcinegét. A teljesség igénye nélkül néhány madárka a napról:
rozsdás csuk, cigánycsuk, nádirigó, tőkés réce, nagy kócsag, egerészölyv, vörös vércse, mezei poszáta, kakukk, sárgarigó, seregély, sárga billegető, dolmányos varjú, bíbic, fehér gólya, barátposzáta, füsti fecske, vadgerle, kék galamb.
Fülemüle több helyen is nagy hanggal énekelt, szóval a "névadó" is tiszteletét tette Nekünk.
Soha rosszabb túrát. :)


A képek elkövetői: Iván Rita, Nagy Cili, Dajka István, Ferenczi Sándor, Kardos Gábor, Molnár Dániel.


 Őket nem vezettem körbe.. De néztek Ránk nagy-nagy bociszemekkel. :)

 Függőcinege-lak, amit egy elhagyott kis ösvényen szúrtam ki. Szerencsére láthattuk a "hozzá tartozó" kis madarat is.

 Spektíves bemutató

 Gyurgyalagos fal megnézése

 Kell egy kis áramszünet...

 Feelings

 Feelings2

 Let's get this party started

 Gyurgyalaglik

 A képeket is segítségül hívtam, ha csak fekete pontot lehetett látni az égbolton

 Mocsári nőszirom

 Kicsiknek alacsonyra a spektívet! (nem, nem nekem)

 Vagányok

 Gyurgyalagék

 Réti leskelődés

 Csak figyelj!

 Büszke vagyok, ha hiszed, ha nem... <3


2018. május 2., szerda

Rába2xPaty

Az ismételt hosszú hétvégén két alkalommal vetődtem el Sárvár mellé.
Első alkalommal Danival és a haverjával vágtunk neki a reggeli órákban Patynak, hátha szerencsénk lesz és a terület jó szokásához híven kecsegtet valami plusszal. Alighogy kiértem Daniék mondták, hogy nemrég húzott el egy vörös kánya, de szerencsém volt és a nap vége fele láthattam én is, ahogy az északi tóegységek környékén portyázik a madár... A szokásos fajok is a területen tartózkodtak: kontyos réce, üstökös réce, gólyatöcs, bíbic, küszvágó csér, dankasirály. Ezeknél mind adott idén is minden a sikeres költéshez, csak éppen a párok számában van némi csökkenő tendencia és a megemelkedett vízszint sem éppen kedvez mindegyiknek annyira... Továbbá barátrécék, tőkés récék, egy böjti réce, a kavicsok közt futkosó sárga billegetők és rozsdástorkú pityerek, nászoló barna rétihéják kerültek még fel a fajlistára.
A partifecskék is szépen alakítgatják az új valamint a tavalyi költőhelyeiket, nagy számban vannak a területen szerencsére, reméljük sikeres lesz a költőfalak levédetése.. A bütykös hattyú is a kotlik már, érdekes módon a területen mozgó 10-15 madárból csak egy pár tűnik úgy, hogy fészkelne..

Ezekután elnéztünk a dögkúthoz a barna kánya miatt, hátha behúzzuk a két kányafajt egy nap, de nem volt szerencsénk az FHNPI-s kolléga megelőzött minket és mire mi odaértünk már csak a sok holló és néhány egerészölyv kavargott a magasban...

Továbbá egy Csénye melletti belvíznél ecseltünk, amit Danival szúrtunk ki a vonatból még korábban. Itt réti cankók, szürke cankók, sok pajzsoscankó mellett néhány kis lile, bíbic és most épp egy bütykös hattyú keresgélt.. Sajnos eléggé kiszáradóban volt már a pocsolya.. Ezúton is kösz Peti és Kornél a küldött képeken való cankóhatározgatást! :)



 Dani képei: vörös kánya fent (Milvus milvus) és rozsdástorkú pityer lent (Anthus cervinus)



Hétfőn a nagy szélben márcsak a dögkutat néztem meg, szintén eredménytelenül (nem akar összejönni nekem ez a barna kánya idén...), valamint Patyban ugyanazok a fajok mozogtak, mint múltkor, de most kiszúrtam egy thunbergi alfajt a sárga billegetőből..


 Motacilla flava thunbergi

 Két üstökösréce gácsér egy tojóval

Partifecske telep (RIPRIP)