Idén is bevállaltam megszokott madarászterületeimen az országos sasfelmérést. Ezúttal csak vasárnap tudtam kimenni, túlóra után. Szépen hazaértem vasárnap reggel munkából, 1 óra múlva már Rolival a Marcalnál jártunk. Ez volt az első éles bevetése a spektívemnek, amit a héten rendeltem. Nem vizsgázott rosszul.
Láttuk, hogy sorban jönnek a múltkor hiányolt libacsapatok Észak felől. Eleinte kevesebb, majd több példánnyal. A túra végére kb. 2500 madarat saccoltunk, ami a fejünk felett összesen elszállt Délnek. Piritek felé tartottak, de egy kisebb csapatot sikerült az útunk végén meglepni és átnézni egy szántáson. Biztosan mondhatom, hogy a madarak kb. 85 %-a nagy lilik volt, Branta ludat egyet sem láttunk köztük.
A múltkori kb. 60 bütykös hattyú nagy része most is azon a repceföldön ébredezett érkezésünkkor. Spektívvel átnézve sem találtunk köztük gyűrűs madarat.
Ekkor pillantottuk meg az első ragacsunkat! Alig akartunk hinni a szemünknek, mikoris megláttuk, hogy egy fiatal rétisas ült ki a hattyúktól nem messze egy fára, már elötte is láttuk egyszer és gyanítottuk, hogy érdemleges lesz rá odafigyelni. Ekkor gondolkodtam el azon, hogy múltkor, valamint többször is az évek során egy öreg rétit, láttunk telelni a medencében, ez viszont egyértelműen fiatal példány volt. Ekkor nemsokára megláttuk a fehér farkú öreg sast is! Egyszerre két madár, nem semmi, eddig néhány éve láttunk csak ilyet, akkoris mindössze egy alkalommal. Mondhatni remekül indult a szinkron.
Mi tudjuk, hogy egy sas van a képen... (Haliaeetus albicilla) juv.
Tovább folytatva utunkat érdemleges ragaccsal már nem találkoztunk, néhány csörgő- és tőkés réce mellett dolmányos varjak, nádi sármányok és citromsármányok kísértek minket.
Hazaérve eldöntöttem, hogy alvás ide- vagy oda, de ki kellene mennem a Ság hegyre is, hátha találkozom vándorsólyommal. Kora délután el is indultam, de igazából semmi értelme sem volt. Egyetlen ragaccsal sem találkoztam a hegyen. Látott fajok: széncinege, barátcinege, őszapó, erdei pinty, fekete rigó és végül 10 darab süvöltő mellett egy balkáni fakopánccsal is összehozott a madarászszerencse. Keresztbe-kasba jártam az egész tájvédelmi körzetet pedig. Néhány képet lőttem elhagyott fészkekről meg hangulatról.
Fészkek/odúk:
Mohák/zuzmók:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése