Nagypiriti túrák

Miután beszereztem egy autót magamnak a nemrég megszerzett jogsi mellé, első útjaim egyike a nagypiriti tavakhoz vezetett Roli barátom társaságában. A hideg miatt a tórendszer nagy része befagyott, 13 bütykös hattyú tartózkodott a vizeken és egy kisebb csapat csörgő réce, néhány tőkés réce társaságában. A belvizek is be voltak fagyva, a réteken csak egy kékes rétihéja tojó mozgott. Egy karvaly tojó suhant át az út felett, amikor a sok hódrágást tanulmányoztuk a tavak partján. Néhány egerészölyv és több dolmányos varjú keringett a környéken, így lassacskán mi is útnak indultunk hazafelé.

Fiatal bütykös hattyúk és egy öreg hím (Cygnus olor)

(Fotók: Zsolnai Roland)

A  mai napon pedig Szabinával indultam neki a piriti (immáron felolvadt) vízi világnak. A tavakra nem is igazán néztünk rá, mert már messziről hallottuk, hogy a belvizek környékén nagy élet van. Peti barátom információi alapján, egy nagyobb libacsapat tartózkodott a medencében, de mi nem legfőképp ezért indultunk el és másfelé is mentünk, mint amerre ő látta a ludakat. Ám szerencsénkre, valószinüleg ennek a csapatnak a nagy részét láttuk meg a piriti réteken. Eleinte félénken viselkedtek, majd miután jött egy fiatal rétisas és átrepülve felugrasztotta az egész madárvilágot, a libák visszarendeződtek egy közelebbi részére a rétnek és bizalmasabbak lettek. Ezen én lepődtem meg a legjobban, hogy mikor Szabina a kíváncsiságtól hajtva elindult feléjük, olyan közelségbe bevárták, amennyire még sosem láttam nyílt terepen ezt ludaktól. Főként nagy lilikek és vetési ludak voltak a kb. 2000 példányos csapatban, kisebb számban nyári ludak. Extra lúd és nyakgyűrűs nem került szemünk elé. A belvizeken tőkés- és csörgő réce csapatok, 6 bütykös hattyú és néhány sirály mellett több kárókatona tartózkodott, amennyire mi ráláttunk. Jobban nem jártuk körbe a nagy foltokat. Egy kósza vörös vércse hím repült körbe minket párszor, hogy aztán nyugodtan pihengessen a költőládás fán. Szürke gém repült át, dolmányos varjak keresgéltek a libák között, szarka tollászkodott az út mellett, szóval volt madárvilág szépen. A távolban bíbiccsapat tűnt fel seregélyekkel vegyesen és még egy barázdabillegető is szem elé került. Tovább haladtunk a folyó mentén egészen le a láperdő széléig, így kisebb csapat libával találkoztunk még, de köztük sem volt semmi extra. A Marcalról folyamatosan szálltak fel a tőkés- és csörgő récék. Szegény autót meg a vezetési tudásomat kétszer is próbára kellett tennem, amikoris azt hittem átjutunk a sáron és a vizen... aztán mégsem :D Ezúton is köszönöm Szabina navigálását és türelmét. :) Azért sikeresen hazajutottunk, jöjjenek az ő képei.

 Belvíz&Kiöntés-világ

 Libák a távolban...

 ...és libák közelebbről

 "eddig bírtuk a zavarást!"- mondá Márton lúd

Sok lett nekik Szabinából :)

(Fotók: Szerdahelyi Szabina)