csabis09: Kiskunság Trip

Verával egy egész, valamint két fél napot töltöttünk a Kiskunságban a hétvégén. Kiskunlacházán foglaltunk szállást kb. egy hónapja, leegyeztettünk Peti barátommal egy körbenavigálást, hiszen ő ismeri a terepet, valamint elintéztük a szabadságokat is a munkahelyeken már előre. Így felkészülve a jó időt várva ugorhattunk bele a régió felfedezésébe.

I. nap:
A jó idővel nem volt gondunk, megérkeztünk a szállásra, lepakoltunk, majd neki is veselkedtünk egy kisebb felfedezőtúrának a Bugyi és lacháza közötti út menti tavak környékén. Sajnos, mivel ezek aktív kavicsbányatavak, így nem sok helyre láthattunk be és a mélységük miatt nem is sok madárral találkoztunk, küszvágó csérek, bütykös hattyúk, billegetőcankók, dankasirályok és búbos vöcskök tartózkodtak a legtöbbnél. Az első tóhoz menet láthattam életem első kis őrgébicsét! Megmondom őszintén, hogy erre a fajra vágytam leginkább a túra során, hiszen a gébicseket amúgyis nagyon szeretem. Még majd a vörösfejűt is megnézném egyszer. :) Az egyik tagúton haladtunk, amikor találkoztunk egy öreg juhásszal, akinek a "milyen madarat szeretnének látni" kérdésére leesett az állunk, majd soroltuk neki a fajokat és lezártuk egy igazából "mindegy, csak mondja mit lehet itt nézni" mondattal. :) Erre jött a válasz, hogy amarrább kis libacsaládok vannak egy tavon, utána a lucernában meg túzokok. Na ez elég is volt nekünk! A kis tónál letettük a kocsit, megnéztük a vízen ringatozó búbos vöcsköket, nyári lúd családokat, aztán egy sordélyokkal és sárga billegetőkkel szegélyezett kis úton sétáltunk a lucerna mellett kicsit, mígnem hopp! megmutatta magát egy túzok! Soha rosszabb kezdést és a napot nyugtázva indultunk vissza a szállásra.

II. nap:
Petivel reggel 6-kor találkoztunk egy MOL kúton, hamar elmeséltük neki a tegnapi kis útunkat, majd indultunk is, hogy bejárjuk Apaj, Bugyi, Kunpeszér és Kunszentmiklós környékét. Rengeteget mesélt a madarakról, az itt folyó madárvédelmi tevékenységekről és persze szóba került a Marcal is és az ott folyó dolgok. Nagyon jó kis utunk volt és rengeteg patent helyet mutatott meg Nekünk. Rengeteg helyen láttunk szalakótákat pl. az út mellett, hol párosával ültek a drótokon, hol karón, hol ládák tetején. Csodaszép ez a madár! Nálam a kis őrgébics mellett az út másik favoritja volt. Láttunk egy semmi közepén lévő akácfoltot is, ahol két láda van kihelyezve szalakótának, az egyikben kuvik költ, 5 tojását számolhattuk, ennél a foltnál, amúgy kék vércsék mutatkoztak és vetési varjú telep is van... Akkor kék vércséket láttunk még egy kaszálóréten is, ahol ugartyúkot kerestünk és találtunk...Ráadásul párban, a vércséket meg nem is számoltuk, annyi volt. Kuvikot egy helyen az út mellett láttunk kerítésen ücsörögni fényes nappal, egy másik helyen meg a kéményen üldögélt..., itt rengeteg van a sok hodály, istálló, TSZ és tanya miatt. Kb. minden ilyen állattartásos helyen van kuvik. Kis őrgébics is nagyon sok helyen volt, de pl. túzokot is 3 helyen láttunk legalább, ha nem négyen. Megnéztük a székicsérek fix helyét, láthattunk is néhány madarat. Apajon a halastavaknál üstökösgémeket, vörös gémeket, kanalasgémeket, üstökösrécét, cigányrécét, barátrécét is szemünk elé sodort a madarászszerencse.
Megnéztünk két parlagi sas revírt és egy rétisast is. A rétik épp mentek a fészek felé etetni, a parlagiknál, csak az egyiknél láttunk mozgást, de egy tarlón pihenő madár kicsit odébb kárpótolt minket. Sajnos a szél egész nap fújt, így kicsit megnehezítette a dolgunkat, de legalább meleg volt.
Védett növényeket is megcsodálhattunk: agárkosbor, szibériai nőszirom és pókbangó is virágzott sok helyen.
Néhány egyéb faj: daru, fekete gólya, hamvas rétihéja, barna rétihéja, vörös vércse, piroslábú cankó, gólyatöcs, gulipán, nagy goda, nagy póling, búbosbanka.
Remek napot zártunk!

III. nap:
Délelőtt volt még egy kis időnk, így a kisebb szél miatt visszanéztünk az apaji halastavakra, hátha most a jobb idő miatt több mindent láthatunk. A kanalasgémek a fészkelőhelyükön ültek, nem nagyon mozogtak, egy vörös gém szedegetett az út mellett, elég bizalmasan viselkedett, nyári liba családok mutatkoztak a vízen és az úton is többfele. Kormoránok, dankasirályok, küszvágó csérek, bütykös hattyúk, barna rétihéják, szárcsák, búbos vöcskök mindenfele, plusz a récék közül cigány-, barát-, tőkés-, üstökösréce. Nagy kócsagok és szürke gémek is szép számmal voltak. Bejártuk a réce tanösvényt is, itt sok mindent nem láttunk ugyan, csak a szürke marhákat és a vízibivalyokat néztük meg. Aztán szép lassan hazaindultunk...

VERA FOTÓI:

Bombakráterekkel szabdalt legelő Apaj határában.

Az egykori hadászati gyakorlótér most remek hely a szürke marháknak és a madaraknak is.

Az apaji halastavak látképe a toronyból. Nád és víz végtelen tengere.

Állatok a pusztából.

Mondhatnám, hogy az előző címet ide, eggyel lejjebb is írhattam volna, de nem. :D Petivel visszavonulóban, a "hatalmas" Hosszú-hát nevű helyről. (kb. 10 méteres domb, a környék Mt. Everestje)