Gondoltam, hogy ha már egyszer van időm, akkor ma is kimegyek valamerre. Eleinte a Marcalra terveztem a menetelt, de aztán úgy döntöttem, hogy az utcavégi erdőfoltokat és a Nagy-kört járom be. Így legalább megnéztem, hogy mi a helyzet a gallyfészkekkel, tavaszi növényekkel, kullancsokkal és a vonulásból visszatérő erdei madarakkal.
Első utam az út menti erdei fenyves foltba vezetett. Ide tavaly építettek a hollók egy fészket, melyben sikeresen költöttek is. Ebben a fészekben most egy erdei fülesbagoly tanyázott. Sejtettem, hogy hollókkal nem fogok itt találkozni, hiszen őket egy másik erdőfoltnál láttam hetek óta revírt tartani. Sokkal inkább bíztam egerészölyvben, mint bagolyban, de ezek szerint idén sem fog ölyv költeni a Nagy-körön.
Következőnek (szintén) a tavalyi hollópár által épített (váltó)fészket néztem meg. Ezen látszott némi tatarozás néhány friss fenyőág képében. A földön a fészek alatt néhány tollat találtam, de semmi említésre méltó. Talán a néhány hete felbukkant egerészölyv pár majd használatba veszi, bár elég alacsonyan van és könnyen észrevehető.
Ezután a régi ölyvfészekhez mentem, ez már 2006 óta nincs használatban és elég lerongyolódott állapotban van... Idén sem lesz lakója valószinüleg.
Végül utána akartam járni annak, hogy jól sejtem-e, hogy a hollók idén új fészket építettek és ott költenek. Célba vettem az általam feltételezett revírt és mihelyt beléptem a kérdéses erdőbe már jött is a hollópár riasztani. Egy vadcsapa mentén haladtam, láttam a reakciójukból, hogy bizony itt lesz a fészek, de nem akartam megkeresni és még tovább zavarni őket, hanem siettem ki az erdőből. Persze nézegettem felfelé és ekkor a csapa mentén lévő egyik fenyő tetején meg is pillantottam a fészket. Az a tavalyi fészkelésüknél kiderült, hogy az erdei fenyőt jobb választásnak tartják, mint az akácot (váltófészek akácon, használt fészek fenyőn). Magasabb is itt az erdőfoltokban a fenyő és persze sűrűbb a koronája.. Ráadásul idén sikerült egy kevéssé az úthoz közeli fára rakniuk és egy kevéssé bejárt foltba. Minden tiszteletem az övék. :)
Bal felső: a régi, rossz állapotú ölyv fészek
Jobb felső: a tavalyi hollófészek (idén baglyok használják)
Bal alsó: az idei hollófészek
Jobb alsó: a tavalyi holló váltófészek
Az erdőkben járva titkon erdei szalonka felbukkanásában bíztam (2011 decemberében egy példány és 2004 őszén két példány az eddigi megfigyelésem innét), de sajnos ez nem jött össze. Helyette a következő fajokkal találkoztam: énekes rigó, fekete rigó, nagy fakopáncs, őszapó, széncinege, barátcinege, szajkó, vörösbegy, erdei pinty, citromsármány. A lepkék közül káposztalepkével, hajnalpírlepkével, első generációs pókhálós lepkékkel és fecskefarkú lepkével találkoztam. Növények közül virágzik az ibolya, mezei tyúktaréj, odvas keltike, pásztortáska, salátaboglárka és piros árvacsalán.
Mezei tyúktaréj(Gagea pratensis)
Odvas keltike (Corydalis cava) lila színben
Salátaboglárka (Ranunculus ficaria)
Hazafelé a mezőgazdasági területeken és bokorsorokban a fajlista kiegészült cigánycsukkal, búbos pacsirtával, mezei pacsirtával, házi rozsdafarkúval, örvös galambbal, barázdabillegetővel, házi verébbel, mezei verébbel és seregéllyel. A nap csúcspontja nekem az volt, hogy a vasúti átjárónál láttam egy hantmadarat, pontosan ott, ahol 2009. szeptember 2-án! Az volt eddig életem első és egyetlen hantmadár megfigyelése. Azóta többször is szóba került poénból azokkal, akik néha kijárnak velem, hogy jó lenne látni, meg nézd, majd ott lesz, de komolyan sosem gondoltam volna, hogy találkozok vele. Nagyon szép madár, egyik kedvencem.
Hantmadár "lelőhely"
Hantmadár (Oenanthe oenanthe) kollázs
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése