Néhány Nemeskocs alatti körülnézés után, ma Nagypiritre a kavicsbányatavakhoz tekertünk ki Sanyival.
A réteken már a növényzet az úr a nagy vizeknek se híre se hamva, ezért a madárvilág sem olyan változatos, mint eddig. Többek közt ezért is jutottam ki én is kevesebbszer.
Ez a mai út nagyon érett és kapóra jött Sanyi pecázhatnékja, ezért elcsaltam.
Nemeskocs alatt a régi híd helyén keltünk át a vörös Marcalon, bokáig voltunk a vízben... Így rövidebb volt, mint Boba alatt eltekerni és jó fél órát veszteni.
Jó volt egyet nosztalgiázni a régi jó emlékekből.
Én főképp a gyurgyalagokra és a vízimadárvilágra voltam kíváncsi.
A gyurgyókák telepére később néztem csak rá, mert a marhacsorda a közelben volt és eszembe se volt megijeszteni őket vagy, hogy kitörjenek miattam, inkább vártam, míg odébb állnak.
Sanyi közben fogott egy kisebb csukát, amit vissza is engedett. Respect!
A tavakon egy vízityúkot, egy billegetőcankót láttunk. Valamint átrepült 3 szürke gém és 2 nagy kócsag is többször. Feltűnt egy kabasólyom a fecskéket riogatva.
Gyurgyalag (Merops apiaster) élőhely
Szürke gém (Ardea cinerea)
Nagy kócsag (Egretta alba)
Naphal (Lepomis gibbosus)
Csuka (Esox lucius)
Már szabadon
Gyurgyalag élőhely közelebbről
