2014. november 22., szombat

11.16. és 11.22.

   A délutáni órákban mindenképpen szerettem volna kisétálni egyet a Marcal folyó celli szakaszára, hiszen mióta autóm van eléggé elhanyagoltam ezt a területet. Szégyellem is magam érte, de vonzóbbnak tartottam a Boba, Kamond környéki kiöntéseket meg a piriti rétek világát. Teszem hozzá nem is csalatkoztam ezekben a helyekben, elég csak a halászsasra vagy pl. a cigányrécére gondolnom... Azt viszont legszebb álmaimban sem gondoltam, hogy "mibe" botlok ezúttal.
   Elindultam a szokásos kis utamon, itt zöldike, nádi sármány, szén- és kék cinege csapatok kísértek, az utat szegélyező bokorsávokban. A folyó menti szántóföldön 2 bíbic kapott szárnyra szerény személyemet meglátván, kékes rétihéja pár vadászott a mező felett és vegyes pintycsapatok keresgéltek a megmaradt napraforgó földeken. A környék  semmilyen újdonságot nem mutatott nekem. A borús, hideg időben elgondolkodtam azon, hogy a szokott szakasz megtétele után hazainduljak. Ám, amikor az órámra pillantottam, láttam, hogy van még egy kicsi időm napnyugtáig. Úgy döntöttem, hogy elsétálok a Kódó patak befolyásáig. Néhány méter megtétele után találtam egy nagy kiterjedésű belvízfoltot, ami egy kukoricatábla közepén terült el. A vízhez érve feltűnt a rengeteg bütykös hattyú és elkezdtem spektívvel átvizsgálni a csapatot, hogy van e közöttük nyakgyűrűs egyed. Hatalmas meglepetésemre már a 4. madáron feltűnt valami fura, mégpedig az, hogy jóval kisebb volt társainál és csőre színezete teljesen más volt. Hamar telefont ragadtam és Péter barátomat tárcsázva kiderítettük, hogy a madár nem más, mint egy kis hattyú. A fajnak első adata ez Vas megyében, valamint a Marcal-medencében is. Kb. 20 percig tudtam figyelni a madarat, aztán úgy döntöttem hazaindulok, mert már a Nap elég lenyugvóban volt.
   A belvízen továbbá láttam még egy számomra új fajt is. Nevezetesen a bütykös ásóludat, melynek szintén ez volt az első Marcal-medencei előfordulása. Nyakgyűrűs hattyút sajnos nem találtam, de úgy érzem eléggé kárpótolva lettem. :) Búcsúzóul még egy jégmadarat is megpillanthattam. Remek napot zártam. 

 Bütykös hattyú (Cygnus olor) és Kis hattyú (Cygnus columbianus)

Bütykös ásólúd (Tadorna tadorna)

11.22.
   Szabinával kis hattyú lesre indultunk. A héten több forrásból is tudtam, hogy sokan mentek ki és figyelték meg az általam talált ritka madarat. Hencz Péter barátom azonban hétfőn énekes hattyúkat is látott a vízen. Számomra ez még új faj lett volna, így nagyban motivált, hogy találkozhassak vele. Félúton egy kis madarász csapat vett fel minket és rövidítette le a gyalogtúránkat. A 3 madarász nem tartózkodott sokat a területen, de így is szerencséjük volt és velük együtt láthattuk a kis hattyút. Egy vasi madarász is bejelentkezett, hogy kijönne a területre lecsekkolni a madarat. Rövid idő után találkoztunk is és már hárman figyeltük a hattyúcsapatot. A nap folyamán még három madarásszal ismerkedtünk meg, ők is a ritka hattyút keresték. Az egyikük tájékoztatott arról, hogy a víztől távol maradó énekesek kicsit arrébb pihennek egy másik vízen. Szabinával és Kornéllal elindultunk, hogy végre láthassam ezt a fajt is. Útközben patakokon, mosóárkokon, kullancsokon küzdöttük át magunkat, hogy elérjük a "Nirvanát". Vándorsólyom, héja, csörgő réce, barátréce, rétisas került fel még a megfigyelt fajok közé, szóval remek utunk volt. A 3 énekes hattyú elég messze ugyan, de meglett, így már 202 fajhoz volt szerencsém. Soha rosszabb napokat. 

Kárókatona (Phalacrocorax carbo)

 Táj-ék

 Kis hattyú és Bütykös hattyú (Cygnus columbianus, Cygnus olor)

 Jobb felső a kakukktojás, 6tyúk :)

 Alpha team

 Leszállási engedély kiadva

 Felderítők

Hárman párban a bütykösök

2014. november 20., csütörtök

11.09.

   Szabinával döntöttünk úgy, hogy kocsi hiányában egy rövidke túrát teszünk a környéken. A választásunk a Ság hegyre esett, motiváló volt a múltkori örvös rigó és havasi szürkebegy megfigyelés. :)
    Sajnos ezúttal nem találkoztunk egyik fajjal sem a kettő közül, pedig alaposan átvizsgáltuk a kráter falait. A szokásos énekesmadarak voltak jelen pl. karvaly, citromsármány, vörös vércse és a fekete rigó. Kiemelném a sárgafejű királykákat a látott madarak jegyzékéből, hiszen néhány kisebb csapatuk elég jól szórakoztatott minket. Tóth Kornél madarászkollegám említette, hogy hangra nagyon jól mentek mé ilyen Ősz közepén is, mikor itt járt a hegyen, így mi is kipróbáltuk. Nos, nem csalódtunk, a kis madarak néha karnyújtásnyira bejöttek a közelünkbe, de mindig a bokrok sűrűjében és nagyon fürgén mozogtak, így fotózni nagy kihívás volt.
Hallottunk még a szőlőskertek felől átrepülő süvöltőket, ezek szerint szépen jönnek a téli vendégeink. Ezt azonban jól ellenzi, hogy hazafelé egy barázdabillegetővel hozott össze a madarászszerencse, ami azonban egy vonuló fajunk, szóval valószínüleg ez a példány már itt telel nálunk.
Az ilyesmin nem lepődök meg már, néhány éve a szombathelyi csónakázó-tavon találkoztam egy példánnyal Télen, valamint házi rozsdafarkúból  szintén rendszeresen belefutok áttelelő példányokba (pl.: 2011. Szombathely több alkalommal, 2014 november Cell és Szombathely 1-1 példány).
Sőt idén egy fehér gólyához is volt szerencsém Szombathely határában.


 Atalanta lepke (Vanessa atalanta)

Csipkebogyó (Rosa canina)




Sárgafejű királyka lesifotók 3 felvonásban (Regulus regulus)