Nyárutó

   Alakul a Nyár vége megint... Két Rábapatyon töltött alkalomról számolok be most, csak hogy senki ne panaszkodhasson, hogy nem frissülget a blog időben.
Még egy hamvas táboros-hamvas figyelős-Püspökmolnáris-Marcalos-tömördi bejegyzéssel adós vagyok ígyis.
De most hagyom az időrendi sorrendet, épp amihez kedvem van arról pötyögök.
   Szóval, két alkalom a legjobb vasi madarászhelyen. Egyszer egy késő délutánt, egyszer pedig egy kora reggelt töltöttem kint (reggel Kornéllal).
Nagy újdonság nem mutatkozott, de természetesen volt megint mit figyelni.
Mindkét alkalommal öt kis kócsagot számoltam/számoltunk (fene egye meg, hogy pásztorgém nem tud véletlenül odakeveredni...), két vörös gém, egy erdei fülesbagoly, egy bakcsó, egy lappantyú (bár én arról pár perccel lecsúsztam..), egy kis sirály, egy parti lile, a szokásos cankófajok (erdei, billegető, szürke, pajzsos, réti), sárszalonkák...
A víz egyre kevesebb, tekintve, hogy még mindig nincs csapadék...
A küszvágó csérek már sehol sincsenek, a gulipán családot is csak első alkalommal láttam, másodszorra már ők is tovább álltak valószínűleg. Nagy seregélycsapatok húztak be és ki, vonulnak a sárga billegetők és barázdabillegetők, fogynak a gólyatöcsök is, szóval van mozgás..

Újdonságként a képeknél HURING kódot (latin név két tagjának első 3-3 betűje) használtam, nem a teljes latin nevet.

 Kame-hame-ha :) Fotó: Tóth Kornél

 Jómagam. Fotó: Tóth Kornél

Fiatal gólyatöcsök (HIMHIM)

 

Bíbicek (VANVAN)

 

 Réti cankó (TRIGLA)

 Kis kócsagok (EGRGAR)

 Fiatal gólyatöcs (HIMHIM), kiültem a szokásos kis tócsához, onnét fotóztam a madarakat, akik láthatóan nem zavartatták magukat. A következő fajok fordultak meg ezen a kis vízfolton, míg ott üldögéltem: sárszalonka, gulipán, gólyatöcs, tőkés réce, parlagi galamb, réti cankó, kis lile, billegetőcankó.

Ezekről jön néhány nem túl jó kép, de az én gépem csak ennyit bír.

Marcal-medencei gyűrűzőtábor 2017

   Az elkezdett bejegyzés-sorozat következő (és egyben utolsó) tagja helyett új vízekre evezünk kedves Olvasók. :) Minden év kihagyhatatlan eleme számomra a Marcal-medencei gyűrűzőtábor augusztusban. Hol kevesebb, hol több időt tudok kint tölteni.

Az idei évben első alkalommal Szélmezőpuszta alatt vertünk tábort, ezzel már a harmadik helyen kezdtük meg a gyűrűzést az eltelt 9 év alatt. Sajnos a tavalyi kritikán aluli fogási eredmények és a rengeteg szúnyog miatt muszájnak éreztük elhagyni az adorjáni láperdőt. Valószínűleg idén kevesebb szúnyoggal találkoztunk volna, ha maradunk ott, de a fogási eredményességet semmi sem garantálta volna.

Ellenben a szélmezei környéket elég régóta ismerjük, Peti barátom több éve remek adatokat gyűjt onnét, valamint Zoli is sokat tartózkodik kint hála a rokoni közelségének. Fajfelsorolást nem szeretnék tartani, elég legyen a citrombillegető-halfarkas-pásztorgém hármas említése az eddig előfordult madarakból. Szóval várható volt, hogyha minden engedélyt beszerzünk, akkor biztosan sikeres gyűrűzést tarthatunk.

Így is lett.

Több száz füsti fecske mellett, törpegém, fülemülesitke, kékbegy, jégmadár, erdei fülesbagoly is akadt a hálókba. A látott/hallott madarak közül kiemelendő a hamvas rétihéja, kígyászölyv, darázsölyv, lappantyú négyes.

Nagy örömömre több újabb ismerősöm is kilátogatott a táborba, így az előadások és kisebb túrák után közelebb kerülhettek a madarakhoz. :)

Néhány fotó:

 Törpegém. Legkisebb termetű hazai gémfélénk. Nem ritka madár, kisebb-nagyobb tavaknál él, ahol a nádfoltokban fészkel. Viszont nem könnyű kiszúrni a szemlélődőknek. Két példányt fogtunk belőle.

(Ixobrychus minutus)

 Fülemülesitke. Több példányát gyűrűztük, nem is lepődtünk meg a felbukkanásán. hiszen amióta a madármegfigyelő napi gyűrűzést itt tartjuk, mindig fogtunk belőle néhány példányt.

(Acrocephalus melanopogon)

 Én :)

(Homo sapiens) :D

Fotó: Tóth Kornél

 Nyaktekercs (Jynx torquilla).

Fotó: Tóth Kornél

Barkóscinege (Panurus biarmicus)
Fotó: Tóth Kornél

Egy erős Nyár és még egy kis Tavasz II. (hazai pályán-Rábapaty)

A legtöbb időt Rábapatyon töltöttem, töltöttük, hiszen nincs túl messze és Vasban ott van igazán madarász-élet. Szóval nevezhetjük hazai pályának már. :) Többször jártam kint egyedül vagy Verával, de volt, hogy Fellner Zolival (kitűnő bejegyzés ITT róla), volt, hogy Kornéllal és a vasi főmadarászokkal mentem, de volt, hogy körbevezettem érdeklődőt. A lényeg, hogy sok adatot gyűjtöttem, gyűjtöttünk a fészkelési időszakban.

A kontyos récéknél három fészkelés sikeredett megint, mindhárom tóegységen feljegyezhettünk fiókás családokat. 2-10-4/5 az általunk látott fiókaszámok. Idén nagy újdonság volt az üstökösréce költés, melyet Kornél szúrt ki, 6 kicsit neveltek fel sikeresen. Cigányréce és barátréce fészkelését sajnos nem sikerült eddig bizonyítani, pedig végig mozogtak a legjobb időszakban a környéken.

A szokásosnak mondható gólyatöcs-kis lile-gulipán-küszvágó csér fészkelések java a déli tóegységen zajlott, de pl. találtunk az északin is egy csér tojást és két kis lile fészket, valamint a bíbic is ott nevelgette fiókáit. Érdekesség itt is akad még, hiszen a déli egységen egy dankasirály pár is lefészkelt, erre a megyében még nem volt példa.

További érdekességek Patyról: a fészkelő csérek között láttunk egy fémgyűrűs madarat, valamint egy fiatal szintén fémgyűrűs dankasirályt is, de sajnos ezeket nem tudtuk leolvasni. Találtunk egy elhullott gólyatöcsöt a legdélebbi tóegységen, néhány elhullott nagysirályt az északin, és egy fiatal vízityúk/szárcsa maradványait a legdélebbi részen. Sikerrel fészkelt egy bütykös hattyú család, mely 5 fiókát nevelt, több kis vöcsök és szárcsa család mellett néhány vízityúk fiatal példányait is láttuk. A partifecske telepek mellett pedig egy gyurgyalag pár idén is költött. Nekem nagy élmény volt, hogy életem első tavi cankóját itt láttam Kornéllal valamint Temminck-partfutót és parlagi pityert Verával szintén első ízben, Zolival és Verával apró partfutókat és sarlós partfutókat figyeltem, kék vércsét-bütykös ásóludat-vándorsólymot-barna kányát is láthattam.
Sajnos a nagyon kevés eső miatt a talajvízbázisra támaszkodó tórendszer erősen kiszáradófélben van. Ez rányomta a bélyegét a madarak viselkedésére is. Eleinte az északi tóegységen tartózkodtak a gulipánok, gólyatöcsök, csérek, aztán a legnagyobb tóegység kiszáradása után áttértek a délire, emiatt csúszásban is volt néhányuk költése. Valamint a sok varjú és sirály állandó jelenléte is hatással lehetett rájuk és a bányaterület rekultiválása.

Képekben: (Vera és az én fotóim)

 Réti cankó (Tringa glareola). A tavaszi vonulástól egészen őszig hol kisebb, hol nagyobb számban volt megfigyelhető a patyi vizeken. Sokszor vegyesen más cankókkal.

 Két réti cankó (T. glareola), egy kis lile (Charadrius dubius), valamint egy havasi partfutó (Calidris alpina). A lile költött a tavakon, a másik két faj nem költ hazánkban. Sokszor keverednek össze az ideális táplálkozóhelyeken, ilyen kis vízfoltoknál.

 Gulipán (Recurvirostra avosetta) és tükörképe. Egy pár sikeresen nevelt fel fiókákat. Hárman keltek ki, de egyikük elkeveredett időközben (vagy valaminek az áldozatául esett).

 Gólyatöcs (Himantopus himantopus). Több pár is sikeresen fészkelt. Tőlük volt hangos kb. a tórendszer májustól.

 Csoportkép.

 Kis lile (C. dubius) fészek

 Küszvágó csér tojás (Sterna hirundo). Az északi tóegységen egy pár biztosan költött, a délin jóval több.

 A gyűrűs küszvágó csér (S. hirundo)

 Küszvágó csér eleséget visz a fiókáknak. (S. hirundo)

 Jaj úgy élvezem én a strandot! (Barázdabillegető-Motacilla alba)

 Nyári ludak. (Anser anser) Hiába vártuk titokban a fészkelését, sajnos csak átmenetileg használták a tavakat.

 Az idei szezon első sikeresen fészkelő faja a tőkés réce (Anas platyrhinchos)

 Kormos szerkő (Chlidonias niger). Májusban kisebb-nagyobb csapatai tűntek fel, augusztusban pedig fiatal példányok vonulnak át a vizek felett.

 Cankók.

 Gólyatöcs (H. himantopus)

 Üstökösréce tojó és fiókája. (Netta rufina)

 Bütykös ásólúd (Tadorna tadorna), gólyatöcsök és gulipánok (H. himantopus, R. avosetta).

 Jómagam, bevetésen. (Fotó: Tóth Kornél)

 Elpusztult gólyatöcs. (H. himantopus)

 Etető parlagi pityer (Anthus campestris). Számomra új faj volt.

 Kis lile (C. dubius).

 Küszvágó csér. (S. hirundo)

 Gólyatöcs (H. himantopus)

 Sárga billegető, északi alfaj. (Motacilla flava thunbergi). Nemcsak kucsmás alfajjal futottunk össze kint.

 Partifecske (Riparia riparia). Három helyen fészkelt a tavaknál.

 Bütykös hattyú (Cygnus olor). Két gyűrűs madarat is sikerült leolvasni, valamint egy pár sikeresen nevelt fel 5 fiókát.

Réti cankó (T. glareola)

Zárásnak szintén én. :) (fotó: Tóth Kornél)