Szeptember (végén) elején

Erősen indult a szeptember egy előadással, aztán hamar gyorsan egy madarászattal is.

Annak apropóján is jó volt kiengedni egy kicsit a fáradt gőzt terepen, hogy pont arról a helyről szólt az előadás, ahol éppen botorkáltam.

Az előadásról annyit, hogy nagyjából a megszokott létszám és arcok fogadtak a Kemenes Vulkán Parkban, persze azért egy-egy új érdeklődő mindig akad, ahogy most is volt.

Egy kavicsbányató fajgazdag madárvilágába kalauzoltam el az érdeklődőket, különböző videókkal színesítve a ppt-t. Szokás szerint pozitív visszajelzéseket kaptam, így a továbbiakban is tervezem, hogy folytatni fogom a madarászat ezen vállfaját (is).

 Akár kezdhettem volna ígyis, de nem véletlen van az, hogy jobban szeretem, ha kicsit speciálisabb helyzetekben jön rám az alkotói vágy (blogírás terén). Ez a fenti pár sor, kb. egy hét alatt tevődött össze, ebből is látszik, hogy ezt a műfajt véleményem szerint sem erőltetni nem lehet, sem muszájból csinálni. Nekem ezért sem sikerülnek annyira a tudományosabb, szárazabb beszámolós dolgok mint pl. néhány kollégámnak és ez a gyakorlatban sincs másképp, sem Kezdő madarász képzésen, sem előadáson nem tudok nem lazább lenni. It's me. A mostani helyzet a 70%-ban átaludt vasárnapi nap miatt kiváltott, éjjeli bagoly lettem effekt hatása. Azaz 6 nap éjszakás munka után, mikor átalszod a vasárnapot kb. és éjjel másodszor-harmadszor kelsz fel, hogy már ki vagy pihenve akkor nekiállsz valami értelmes dolognak.. na nekem ez az egy hete csúsztatott blogírás lett eme értelmes dolog.

Az előadásról nem is koptatnám a szót, fentebb áthúzva ott a száraz lényege, vagyis számomra inkább annyi, hogy köszönöm azt, hogy megint voltunk szép számmal és hogy jönnek az ígéretek folyamatosan, hogy ez az érdeklődés a jövőben is fent marad és jönni fognak. Én meg a továbbiakban is igyekszem magam odatenni, még akkoris ha két órával a kezdés elött készül el a powerpoint bemutatóm. :) 

"Kavicsbányák, mint madárparadicsomok"

Amúgyis ért néhány pozitív plusz töltet is ennek kapcsán, hiszen a helyi újságban találkoztam a fotómmal egy terjedelmes cikk kíséretében, ahogy a nyári gyerektáborokat taglalja az író és többek közt kiemelve engem is.. Jól esett na. :)

Az hab a tortán, hogy egy héttel az előadásom elött a Vas Népe c. megyei lapban is kaptam két-három sort..

Meg hogy az egyik kisgyerektől és anyukájától kaptam egy Schmidt Egon könyvet, amivel megköszönték a túrákat, élményeket, barátságot.

Ezek a dolgok még engem is megérintenek azért, no. 

 So proud...

Thanks!

A terep amúgy nem hozott sok új dolgot, de jó volt egyet az elmúlt hetek punnyadása után kimozdulni (nátha, rossz időjárás és hasonló akadályozó tényezők).

Amúgyis tudtam nagyjából mi vár Patyban, Kornélt mindig leinfózom előre. :)

Beszéljenek a képek majd helyettem.

 Kanalas réce tojó. Üdítő volt látni, a sok megszokott réce között, főleg, hogy elég bizalmasan viselkedett, ezért is sikerült róla ez a viszonylag közeli kép.

 Kis vöcsök.. Végre megvárt és nem bukott le a víz alá, mihelyst meglátott. Noha ebben segítségemre volt egy kavicsdomb is, ami elrejtett a szeme elől.

 Kis kócsagok. 5-6 példányt figyeltem meg, itt a képen egy piros lábgyűrűs egyed is látható. Ő már augusztus eleje óta a tavaknál tartózkodik, egy GYMS megyében júniusban fiókaként jelölt madárról van szó. Kornélék olvasták le a gyűrűjét, plusz még három nagy kócsagét is eddig! Belehúztak a srácok!

 Kontyos réce család. Az egyetlen, szorosan együtt mozgó kacsa-család volt a tavakon. Gondolom későbbi költés, mint a másik kontyos családé és az üstökös récéké.

 Öt kormorán is színesítette a megfigyelt fajok palettáját. Tettek jónéhány kört felettem.

 Kacsa-hegyek és szárcsa-hegyek. Kis vöcskök is mozogtak közöttük, plusz két bütykös hattyú is.

 Cigányrécék.

 Kontyos récék.

Rejtőzködő "ruhás" üstökös récék két képben. Az erősen piros csőrű madarak a gácsérok, melyek ilyenkor, a többi récéhez hasonlóan elvesztik a nászruhájukat és "bebarnulnak". Két család nevelt összesen 13 fiókát idén Patyban.

Szokás szerint remek nagysirály mozgás volt a területen.

Ezzel a képpel zárnám is a beszámolót.

Summer of '18

   Sajnos szokás szerint gyorsan telt el a Nyár... Egy pillanatra nem figyeltem oda és már el is maradtam tisztességesen a bloggal is.. Két hónap eseményeit próbálom most kicsit belesűríteni egy bejegyzésbe Neked, kedves olvasó.

   Több szálon futó történet ez, hiszen az előre betervezett madarász eseményeken kívül a random trip-eken elkövetett madarászatok, a különböző felmérések eredményei illetve madaras foglalkozások is terítékre kerülnek több-kevesebb sorban.

   Nem feltétlen tartok időrendi sorrendet ezúttal, inkább ami épp beugrik, arról pár szóban vonalat követem.

   Kezdjük is mondjuk a gyereknek szervezett madaras programokról.. Ez kicsit távol álló szál egy terepmadarásztól, viszont én nagyon élvezem ezt az oldalát is, sőt, idén még több helyre mehettem, ami elég pozitív visszajelzés számomra, hogy jól csinálom azt, amit elkezdtem. A gyerekeken sem látom a visszakozást attól, hogy egy televarrt karú ember beszélget velük a madarakról és a természetvédelemről. Ez sem elhanyagolandó számomra.. Szóval lényegében a tavalyi két Kemenes Vulkán Parkos tábor után ezúttal kétszer mehettem egy magánszemély által szervezett táborba is itt a környéken.

Próbáltam kicsit látványosabbá tenni a kölykök számára a foglalkozást, ezért beszereztem néhány használaton kívüli madárfészket és elővettem, leporoltam a régi madártoll gyűjteményem, melyet már jó ideje nem frissítek és néhányat el is osztogattam ezúttal belőle. :)

Működött a dolog, úgyhogy jövő ilyenkorra összevadászok még pár fészket és tollat, hogy minél bővebb legyen a készlet. Meglepő módon a gyerekek nagyon intelligensek tudnak lenni ebben a témában (is) és piszok jó dolgokat figyelnek meg a madarakkal kapcsolatban. Néhányuktól tanulhatna pár felnőtt társam is...

Szóval várom már, hogy jövő Nyáron is találkozzak velük. :)

A lehetőséget és a fotókat ezúton is köszönöm a Kemenes Vulkán Park dolgozóinak és Busznyák Renátának!

   A random tripeknél elsősorban a nagypiriti tavaknál tett kilátogatásokra gondolok (fürdés, laza peca..), természetesen én ilyenkor is elmerültem a madarak világában.. Amúgyis gyakran látogatok ide és így főleg szeretem szemmel tartani a környéket.. A tavak mellett fészkelő gyurgyalagok folyamatosan ott röpködtek a környékünkön, a fecskék lazább csapatai is megjelentek már augusztusban, hogy a fiatalokat tanítgassák és felkészítsék az elöttük álló hatalma útra. Mutatkozott átrepülő bíbic is, ami valószínűleg a közeli réteken kelhetett ki vagy épp nevelhette fel utódait, de kormorán is halászott a szemünk elött. A jégmadarak pedig folyamatosan jelen voltak, aminek különösen örültem, mert az idei évben eddig alig láttam. Valahol ott lehet a költőüregük is a partfalban, de azzal most annyira nem foglalkoztam, csak élveztem a kint léteket, a baráti társaságot, a vizen virágzó rencéket, felbukkanó vízilófarkakat, a halak csobbanásait és a Nyár illatait, színeit.. Kedvenc évszakom...

   Kornéllal illetve Molnár Danival is kitudtam menni egyszer-egyszer Sárvár környékére, ami továbbra is a megye legjobb madaras területének számít.. Figyelgettük a környéken fészkelő vörös kánya pár mozgását két alkalommal, illetve egyszer a rábapatyi-sitkei részen jártunk. Olyan fajokat láthattam, mint a nagy goda, parti lile, erdei fülesbagoly és a barna kánya. Természetesen a szokásos patyi-sitkei fajok mellet, mint a gyurgyalag, partifecske, búbosbanka, gólyatöcs, üstökösréce, kontyos réce és barátréce például. Kornéléknak sikerült bizonyítani a barátréce költését is, ami megint megyei jelentőségű, vagy éppen két nemzeti parknak a már említett vörös kánya sikeres költését, ami gyakorlatilag még nagyobb szó. És akkor még a lehetséges bakcsó fészkelésről vagy éppen a búbos vöcsök megtelepedéséről nem is szóltunk...

 Cikk itt:

Lényeges ornitológiai dolgok Vasban

Barna kánya (MILMIG) Sitkénél.

Tóth Kornél fotója

   Sikerült egy remek vízfelületet kiszúrnom Cell környékén, ami a felgyülemlett belvíz és megmaradó kiöntés miatt heteken át kiváló madaras pihenő,- és táplálkozóhelynek számított. Órákat tudtam időzni itt, sőt egy alkalommal Fellner Zoli és Niki is velem tartott (pontosabban én velük). Négy olyan (megyei szinten) jelentősebb faj is távcső elé került itt, mint a fekete gólya, gólyatöcs, kis kócsag és a kis kormorán. A folyamatosan visszahúzódó vízfelületen és a visszamaradó iszapban sárszalonkák és cankók tömegei keresgéltek élelem után, a mélyebb részeket a nagy kócsagok és szürke gémek vették birtokba, a már majdnem teljesen száraz részeken bíbicek nagy csapata tartózkodott, a vízen pedig folyamatosan récék ringtak (tőkések és csörgők) és mindezt most a teljesség igénye nélkül.

Akinek van FB oldala, az itt megnézhet néhány képet egy kis kísérő szöveggel erről, hiszen a kőszegi Bechtold István Természetvédelmi Látogatóközpont megosztott néhányat Zoli képeiből:

BITL fb

De ennél kicsit tartalmasabb és több képet rejt Zoli blogja:

Zoli tollából

Madárparadicsom

 Fekete gólya (CICNIG)

 Kis kócsagok (EGRGAR)

 Bíbicek (VANVAN)

 Gólyatöcsök felszállás közben (HIMHIM)

Pillanatképek

   A fehér gólya felmérés közben pedig gyakran kilátogattam például a kamondi vagy a bobai Marcal hídhoz is, hogy kicsit körbekémleljem a tájat. Vörös gémek, fekete gólyák és jégmadarak kerültek pl. a szemem elé.

 Békaszőlő faj a kamondi vasúti hídnál

 Két vörös gém (ARDPUR) keringett és vsz. éjszakázott is a kamondi hídnál az egyik késő délután. A fán ketten vannak, ha jól megnézitek a képet, plusz egy dolmányos varjú. :)

 A hídról sikerült becserkésznem egy pihenő jégmadarat, persze hamar kiszúrt és már odébb is állt. Ezen a szakaszon a tavaszi és őszi időszakban gyakran szoktam találkozni a fajjal. (ALCATT)

Nagy kócsag és a táj (EGRALB).

   Végül, de nem utolsó sorban a szokásos Marcal-medencei madárgyűrűzőtábor... Idén is igyekeztem megoldani, hogy több napot is kint tölthessek. Sikerült is és csütörtöktől a "zárásig" ott lennem. Remek élményekkel gyarapodtam megint, sörözések, gyűrűzések, kiváló fajok, terepszemlék és természetesen a társaság. Több szót nem fecsérelnék erre, hiszen Zoli már egy kiváló bejegyzésben összefoglalta, így nekem is spórolt egy kis időt, plusz majd idővel jönnek Máté képei és videói is, ami megint remek alkalmat ad majd a nosztalgiára.

Addigis tessék olvassátok és nézegessétek meg a remek képeket.

Zoli beszámolója

Én a táborban (és két zöldike meg egy közönséges medvelepke) :)

Ráb@2aTy (jól bevált recept)

Az utóbbi időbe sok madarászat nem fért bele, általában a vasárnapjaimat tudom csak szabaddá tenni, hol a délutánt, hol a délelőttöt meg hát kérdés az is mindig, hogy az időjárás mit enged...

Egy random módon kitalált és egy szervezett módon megvalósított legjobb vasi madarászhely meglátogatása volt a terítéken az elmúlt hetekben.

Mindkét alkalom délután volt, kb. ugyanaz a kezdési idő és a befejezési, egy hét telt el a két dátum között. A második alkalommal Molnár Danival, Horváth Balázzsal és Fellner Zolival beszéltünk össze, több szem többet lát alapon.. Itt majd Balázs és Zoli képeit használom majd fel, ezeket külön megjelölve. A magányos kimenetel képeit természetesen én lőttem, de ez majd úgyis látszani fog a minőségeken. :)

Mivel nem esik messze Patytól a kányás hely, ezért igyekszünk mindig ránézni az ottani helyzetre is. Első alkalommal, amikor egyedül mentem ki, kb. 20 perc kint lét alatt nem láttam kányát, de mint a képek is mutatják a négyes látogatáskor találkoztunk velük. Egész pontosan négy barna kánya és egy vörös bandázott a placcon. Nem nagyon foglalkoztak velünk. A legfelső képen két barna és egy vörös, az alatt lévő képeken barna kányák láthatóak. Horváth Balázs fotói.

A bütykös hattyak élete képekben.. A 6 fiókás család remekül el van, a másik két költési kísérlet nem lett sikeres. Egyik tojás+fészek állapotban semmisült meg, a másiknál pedig mind az 5 fiókának nyoma veszett. Ez a 6 fiókás család remekül el van, féltik-óvják a felnőtt madarak a kicsiket, remélem sikeresen a továbbiakban is. Az 5 fiókás fészekalj egyik felnőtt madara lábgyűrűt visel, de hiába pózerkodott nekem, így sem lehetett leolvasni más egyebet, csakhogy magyar jelölésű tojó példány. A sikertelen költést produkáló két pár és további 6 madár az északi tóegységeken portyázik jelenleg. Fentről lefele: Horváth Balázs, Fellner Zoltán, Én, Én a fotók elkövetői.

Horváth Balázs fotóin az üstökösrécék. Fent két hím, lent egy tojó. Látszik, hogy itt is a gácsérok a díszes tollazatot viselők. Egyelőre sikeres költés nyomát nem találtuk, általában 4 gácsér mutatkozik és 2-3 tojó.

Récék tömkelege... Az első 3 képen barátrécék vannak (az elsőn dankasirályokkal), a negyedik képen a dankasirályok és barátrécék közé bekeveredtek kontyos récék is, az ötödiken kontyos réce pár, a hatodikon 3 cigányréce látható. A dankasirályok költenek, a kontyos récék költenek (Kornél nemrég találta meg az egyik pár fészkét), a cigányrécék tavaly költöttek először, idén általában 3-4 madár mutatkozik így a költési időszakban, de ezidáig még nem találtunk költésre utaló jelet, a barátrécék 10-20 példányos csapatokban mozognak, nem nagyon bomlanak párokra, ezidáig nem költöttek, személy szerint nem gondolnám, hogy idén fognak. Fotók: H.B., F.Z., Jómagam, H.B., Jómagam, Jómagam

A gyors vadász.. Kabasólyom. Első alkalommal láthattam, amikor mindkét partifecske telepnél nagy riadalmat okozott. Nem is volt alaptalan a kis fecsók félelme, egyik társukat le is csapta a szemem elött... Szegényeknek nemcsak a partfal lemosódásoktól kell tartani.. Mi sem bizonyítja jobban, minthogy a második alkalommal is belefutottunk, kb. elöttem 3 méterrel vágott át a földút felett. Parádés látvány volt, Zoli le is kapta.

Énekesmadarak 5 felvonásban. Az első képen egy hím függőcinege, mely a déli tórendszer költőmadara, egyetlen hazai előfordulású faja a szövőmadárfélék családjának. Sikerült kiszúrnunk egy félkész fészkét is ezúttal. Alatta lévő képen nádi sármány hím énekel, mely szintén fészkel itt. Majd jön a búbospacsirta, amely faj gyakorinak mondható, földutak mentén, de már lakott területeken is belefuthatunk. Aztán egy fiatal barázdabillegető, ez ékes bizonyítéka pl. annak, hogy fészkel a tavaknál a madár, de amúgy sem ritkaság, könnyű vele találkozni. A legalsó képen pedig az éhes partifecske fióka, várja a szülőket, hogy megtömjék a begyét, emelvén a cukiságfaktort. A függőcinege-nádi sármány fotó Fellner Zoli nevéhez fűződik, a másik 3 képet Horváth Balázs lőtte.

Az első alkalommal kiszúrtam ezt a szárcsa fészket, aztán megmutattam a többieknek is. Apró segítség, hogy a fiókákkal a környéken mozgott az egyik öreg madár, mint a képen is látszik, de mivel találkoztam már máshol ennek a fajnak a fészkével, így azért elsőre is betudtam lőni, hogy mit is találtam. Amúgy a szárcsákra visszatérve, a nagy csapat adult madáron kívül, ami az egyik barátrécés képen is látszik, a faj költ is a területen, hiszen első alkalommal 4 öreg madarat láttam, melyek összesen 8 fiókát vezetgettek, a második alkalommal pedig kb. 18-20 különböző korú fiókát sikerült látnunk összesen. És ez minimum szám..Fotó: F.Z.

Gólyatöcs. Legalább kettő, de inkább három pár fészkel, ami az elmúlt évekhez viszonyítva csökkenő tendencia, de azért még jelen vannak.. F.Z. fotója.

A felső két kép F.Z. fotója, aztán alatta kettő H.B. képei, a legalsó pedig saját. Dankasirályok és küszvágó csér.. A második kép a csért mutatja, a többi mind a dankasirályokat ábrázolja, fészken-fióka korban- adultként. Mindkét fajból több pár is költött idén, ami jó adat, hiszen a csérek évek óta visszajárnak fészkelni, míg a sirályból tavaly datáltuk az egyetlen és addigi első költést, erre fel idén 5-6 pár legalább megtelepedett a kavicsszigeteken. Kiemelkedő fészke véd a vízszintingadozástól is, a cséreké ellenben belesimul a kavicsok közé, így nem is olyan könnyű kiszúrni... A fiókák elúsznak pár méterre a fészkektől, amikor a szülők riasztanak. Ezt egy nap többször is megteszik, de nem feltétlen a "hülye madarászok" miatt, hanem mert többen járnak ki fürdeni, sétálni, kutyát sétáltatni a tavakhoz.. plusz néha a munkagépek kavicsot is hordanak el és markolnak ki...

Elég magasan repült át előttünk egyik nádfoltból egy másikba a törpegém hímje. Fészkelő faj a déli tórendszeren. Ilyen magasan jómagam még sosem láttam repülni a víz felett...F.Z. fotója. Rokonai a kis kócsagok, bakcsók, nagy kócsagok, vörös gémek, szürke gémek csak vonulásban használják a területet, vagy éjszakázásra, táplálkozásra.

Zárásnak Horváth Balázs fotója. Greetings from P@ty!