2024. április 16., kedd

Fél (half)

 Ezt tessék egy félkész posztnak venni, ami talán sosem lesz kész teljesen..

Ha már a blog aranykorára esett utalás korábban és ha van olyan, aki követte régebben is, akkor röviden egy tény:

A fene se gondolná, de a sör sem esik mindig jól.. - ördögtől való gondolat, de ríl..

Egy ideális világban ez a poszt hetek óta kész volna, jobbnál-jobb fotókkal, túl egy áprilisi Marcal-túrán, néhány győzelmen a csapattal, egy lazább munkahét után.

Ehelyett bal kézzel kínlódok a klaviatúrán, minden 10. másodpercben falhoz vágnám a laptopot és a fránya sör sem javít a helyzeten..

welcome to the kulcscsonttörés-world..

mennyei megyei... így szeretünk

ja és olvasnivalónak Zolám blogja, aki képtelen kiesni a ritmusból:

ezegyállat

meg még muzsika is van:

ez kicsit nyugtat    jókisdárenbész, 2023-ban végre visszatért, meg azé' Lens se csúnyácska

 

         Holló, autóból fotózva, mielőtt elreppen egy kiszáradóban lévő belvízfolt széléről

 

 Dolmányos varjú, szintén autóból. Fene megette őket annyian vannak.. se a vetésnek, se a kis énekes madaraknak nem barátai , ja meg nekem sem...

 

Szép lassan március utolsó napjaira visszatértek a Marcal-medence fehér gólyái is a fészkeikbe. Személyes örömöm, hogy tavaly Izsákfára igazoltam focizni és visszatért kerek 20 év után a faluba a gólya, két kicsit fel is neveltek sikerrel. Csodálom, hogy ez a madár meg persze a fecskék még nem kapták meg a "nagy" és "becses" nemzethy jelzőt őfelsége Viktor királyunktól. Talán majd, amikor már narancsot is exportálunk...

 

Nyugaton, ja várjál ilyet itt nem írhatunk, mert az rothad. Szóval hódéknál a helyzet változatlan. Túlszaporodva, behálózva élik kényelmes kis életüket a Marcal mentén (is).

 

Sárszalonka-csapat. A réti- és pajzsoscankók mellett, legnagyobb egyedszámban a sárszalonkák tobzódnak a Marcal-menti belvízeknél, kiöntéseknél, ha a partimadarakat nézzük.


Léprigó az Izsákfai-erdőből. Jellegzetes hangja elárulja, ebben az erdőben és a Ság hegyen is fészkel néhány pár belőle. Imádja a fagyöngyöt.


 
Fekete harkály nyomai az Izsákfai-erdőből. Legnagyobb testű harkályunk stabil költőállománnyal bír a területen.
 

Március utolsó napjaira visszatért leggyakoribb rétihéjánk, a barna rétihéja is. A Marcal környékén még stabil fészkelő fajnak számít.


Ezzel a néhány fotóval tartoztam még Nektek, aztán március 24-től egy jó darabig se képanyag, se kint mászkálás... Én sem így terveztem, de ha 6 év után visszatértünk, akkor talán pár hónap után is visszalehet... A madarak csak tudják, hiszen a nyaktekercs, kis poszáta a múlt héten, a fecskék 2-3 hete, a barázdabillegető-házi rozsdafarkú-csicsörke-énekes rigó kvartett meg még korábban megérkezett a szomszédos kertekbe és a miénkbe. :)






2024. március 20., szerda

Újra a Marcalon

Szóval akkor megpróbáljuk (vagy megpróbálom, nézőpont kérdése)..

Amíg nem érzem kényszeredettnek, addig valami folyik majd a pennából (nem, nem elírás kackac) tinta gyanánt.. 

Jobb apropója nincs is, mint az, hogy két ízben is kijutottam a napokban a Marcalra, hőn szeretett vidékemre. Úgymond játszottam egy kicsit hazai pályán. A decembert már nagyban kimerítette madarászat terén kedvenc kis lassú folyású folyónk, hiszen közel 10 év után egy kis hattyút talált Horváth Balázs a bütykös csapatban és mivel megosztotta ezt a infót velem (továbbá a madár is maradt néhány napot nagy örömömre), így nekem is volt szerencsém néhányszor kimenni és gyönyörködni benne.

Egy kis múltidézés:

ITT  és persze ITT IS

 Ami bizakodásra adhatott okot, az az, hogy rengeteg belvíz maradt fent (és keletkezett) a Tél folyamán a környéken, ami a tavaszi madárvonulásnál számottevő tényező, főleg itt a Marcalnál. Azóta a kevés csapadék és a közel folytonos napsütés valamint szél, rendesen szárítja is a területet. Csupán a megszokott részeken maradtak meg nagyobb kiterjedésű vízfelületek, amelyeket viszont intenzíven használnak is a különböző madárfajok.

Első körben szokás szerint a kisebb-nagyobb seregélycsapatok (sokszor vegyesen a még itt maradó fenyőrigókkal) jelezték a Tavasz közeledtét, majd az itt-ott megjelenő bíbicek (na ők pl. pont ezeket a fennmaradó belvizeket kedvelik). Nekem mindig ez a két faj jelzi, hogy erősen kikacsintgatunk a Télből (fecskék, gólyák ide vagy oda).

Aztán picit később ezek:


Virágban pompázó kökény-sor és mirabella (felénk fosóka)

 

Balázzsal rendszeresen megosztjuk egymással mit láttunk a környéken, amikor kint voltunk. Így elég friss infók alapján tudunk összedolgozni. Ezért is kerekedtem fel március 15-ikén egy erős sétára a környéken (és még véletlen sem a fővárosban a Nemzeti Múzeum vagy az Andrássy út környékén...)

Sajnos az általa néhány nappal megfigyelt komolyabb fajokból nekem a parlagi sashoz és a bütykös ásólúdhoz nem volt szerencsém, de azért aranylilékkel, pajzsoscankókkal és darvakkal sikerült találkoznom. 

Engedélyével az ő képeiből osztanék meg, mert nekem madaras fotók nem sikeredtek megfelelő technika hiánya miatt.


Aranylilék (Pluvialis apricaria) bíbicekkel (Vanellus vanellus). A Marcal mentén márciusban (amikor még a bíbicek is csapatokban mozognak és nem szakadnak párokra), nem ritka, hogy a két faj együtt mozog (sokszor pajzsoscankókkal és seregélyekkel kiegészülve). Főleg akkor van esély találkozásra ezzel a fajjal, ha vannak megmaradó belvizek. Van olyan év is, hogy egyáltalán nem látunk itt a környéken aranylilét.


Szintén bíbicek (Vanellus vanellus) ezúttal pajzsoscankókkal (Calidris pugnax). A réti cankó mellett ebből a cankófajból mutatkozik a legtöbb itt. Jellemzően nagy csapatokban, sokszor bíbicekkel vagy réti cankókkal vegyesen keresgélnek a szántóföldeken/réteken fennmaradó vízfoltokon. Az aranylilék mellett a pajzsoscankók sem fészkelnek hazánk területén.


Parlagi sas átrepülő példánya (Aquila heliaca). Évek óta várjuk a megtelepedését, ez idáig hiába. Talán majd egyszer.. Alkalmanként kóborló példányai feltűnnek a Marcal mentén is. Volt olyan nap, amikor 3 különböző egyedet is láttunk. Győr-Moson megyében erősödik a fészkelő állománya, talán onnét beesik ide is egy pár.

Bütykös ásóludak (Tadorna tadorna). Viszonylag ritka átvonuló faj a környéken. Fészkelő faj hazánkban.


Köszönöm a képeket Balázs!



2024. március 8., péntek

Wtf

 Sokatmondó cím.

Ne kérdezd, hogy ezt meg hogy, miért, miért most.

Vigyázat nyomokban Tavaszt is tartalmaz(hat)!

6 év paff.

Nem gyenge..

Pàrszor nekifutottam màr az évek alatt, de 0 eredmény, alkotói válsàg és 0 ihletettség, valamint kevés szabadidő..

Most se több.

De majd meglàtjuk.

Vagy majd 6 év múlva megint lesz poszt.

Hóvirág amúgy meg tarka sàfrány. Az első viràgok egyikei. Ja és persze Vas megye.