Védjük a hamvas rétihéjákat vol.5

   Idén hatodik alkalommal lett megszervezve a marcal-medencei hamvas rétihéja védelmi tábor. 2007 óta minden évben május-június hónapokban néhány napot szentelünk az adott vidék ezen madarának állományfelmérésére, élőhelyüket érintő változások megfigyelésére, fészkelőhelyeik megkeresésére. Az évek során a felmérendő terület egyre bővült, idén már Kamondtól Kemeneshőgyészig jártuk be a medencét. A tábort a Pápa és Környéke Természetvédelmi Egyesület szervezte.

   Én hétfőn és kedden jártam kint (szombaton és vasárnap nem tudtam).

Csak néhány faj a sok közül:

 

Cigányréce	Sárgalábú sirály	Berki tücsökmadár	Küszvágó csér	Barna rétihéja
Kendermagos réce	Sárga billegető cinereocapilla alfaja	Fekete gólya	Búbos vöcsök	Kakukk
Vörös gém	Hamvas rétihéja	Kuvik	Barkóscinege	Vörös vércse
Törpegém	Kék vércse	Karvalyposzáta	Bütykös hattyú	Nagy kárókatona
Dankasirály	Darázsölyv	Kabasólyom	Függőcinege	Bíbic

 Hamvasokkal szerencsére idén is találkoztunk. Költ megint.

Néhány kép:

 Tó a Marcal környékén

 Marcal

 Kuvik (Athene noctua)

 Kuvik 2 (Athene noctua)

 Nagy kócsag (Egretta alba)

Hamvas rétihéják (Circus pygargus)

Háromszoros dózis

   Az elmúlt napokról nem azért nem készült bejegyzés, mert nem jártam terepen, hanem mert a gépem rendetlenkedett, újra kellett rakni meg feltelepíteni rá jó pár frissítést. Így most háromszoros dózist kaptok. :)

   Május 19-én szombaton egy természetvédelmi mérnök hallgatóval mentem ki a Ság hegyre, botanizálni. A hegy flórájából írja a szakdolgozatát és megkért, hogy segítsek neki néhány védett fajt megtalálni. Jelentem, a küldetés teljesítve lett. Megnéztük a néhány tő árvalányhajat, kerestünk salamonpecsétet (és találtunk is), borsos varjúhájat meg nagy ezerjófűt. Sok fajt én sem ismerek, ezeket egy korábbi természetvédelmi őr segítségével sikerült azonosítani, így most már tudom, hogy orvosi macskagyökér, magyar szegfű, bablevelű varjúháj és piros gólyaorr is él a hegyen. Sajnos a 2 éve talált tarka nőszirmokat nem leltük és a vajfű fajt sem. Ezúttal az ornitológiai részre kisebb figyelmet fordítottam, néhány énekestől eltekintve nem láttunk sok mindent a madarakból.

 Piros gólyaorr (Geranium sanguineum)

 Árvalányhaj (Stipa)

   Május 23-án a Kódó patak környékét akartam bejárni, de a közelgő vihar és túlzott jóllakottság miatt félúton úgy döntöttem, hogy elég, ha a megnézem az utcavégi erdőfoltokat. Főképp az egerészölyv, holló és erdei fülesbagoly költések érdekeltek. Az ölyvfészeknél kezdtem, az egyik szülő a fészken ült, amikor észrevett elrepült. Épp indultam volna tovább, amikor a fészekben megmozdult a kicsi. Sikerült néhány bizonyító fotót készítenem tisztes távból róla (míg a szülő felettem termikelt), aztán persze mentem is tovább, eszem ágában sem volt zavarni őket. A hollóknál láttam a szülőket az erdőfolt felett, de nem akartam bemászni a dzsungelbe, így megelégedtem a fiókák hangjával (lassan majd kirepülnek már). A fülesbaglyokra a hónap folyamán már ránéztem egyszer, de akkor nem voltak a fészeknél és most sem.. Viszont sikerült sárgarigót hallanom és kerti gezét látnom abban az erdőben.

 Balkáni gerle (Streptopelia decaocto)

 Krumplibogár (Leptinotarsa decemlineata)

 Egerészölyv-fészek, fiókával

 Egerészölyv-fióka (Buteo buteo)

 Adult egerészölyv (Buteo buteo)

 Kerti geze (Hippolais icterina)

   Május 24-én dr. Kóta András invitálására egy kisebb "vasi portyázásra" indultunk. Célként két horgásztó volt megjelölve, valamint az útba eső fehér gólyafészkek ellenőrzése. A fehér gólyák többsége javában kotlott vagy már a fiókáit istápolta (leggyakrabban azt tudtuk megállapítani, hogy legalább 2 fióka van). Megnéztük ezt a szép madarat pl.: Jákfán, Rábapatyon, Gércén, Ostffyasszonyfán. Gércénél körbenéztünk gyurgyalag és partifecske ügyben, de nem találtuk e madarakat. A két horgásztó közül az egyiket nem leltük, de a környékén belefutottunk egy 2 fiókás egerészölyv fészekbe valamint egy átrepülő barna rétihéja tojóba. A másik tavon viszont elég jó madármozgás fogadott minket: költő küszvágó csér pár, kormos szerkő, 4 nagytestű sirály (valószínűleg sárgalábúak voltak), 5 pajzsoscankó (egyikük csúnyán törött lábbal keresgélt..), billegetőcankók, kis lilék (valószínű költ), egy csörgő réce hím, tőkés récék, néhány átrepülő sarlós-, illetve parti fecske és egy közelben vadászó vörös vércse. Megálltunk még az egyik Rába-hídnál, de ott nem láttunk semmi érdemlegeset, sajnos a folyó mentén csak vékony sávban van két oldalról a galériaerdő maradvány... Kevés a természetes élőhely, nagyon sok a szántóföld (ez kb. az egész megyéről elmondható). Egy Sárvár elötti kis tavat is megnéztünk, de ott néhány átrepülő parti fecskén és egy vadgerlén kívül nem mocorgott semmi. Jó kis mozgalmas napot zártunk.

 Kenderike (Carduelis cannabina) hím

 Küszvágó csér (Sterna hirundo)

 Kotló küszvágó csér (Sterna hirundo)

Marcal-parti party

   Néhány sor az elmúlt napok barangolásairól. Két ízben jutottam ki a Marcal celli szakaszára, egyszer vasárnap, egyszer pedig ma, csütörtökön. A vasárnapi útról említésre méltónak egy réti cankót érzek csak, amely egy, az elmúlt napok esői által felhízlalt belvízfolton tartózkodott néhány bíbic egy tőkés réce pár és egy rozsdás csuk társaságában. A folyó mentén még 6 récét számoltam, ezzel gyakorlatilag ki is merítettem a vízi madarakat. Sok sárga billegető, kenderike és egy foltos nádiposzáta is került az utamba. Megreptettem 2 fürjet, valamint hallottam egy harmadikat is és találtam 2 sordély revírt. Egyéb hallott/ látott fajok: kakukk, egerészölyv, holló, dolmányos varjú, fülemüle, mezei poszáta, seregély, örvös galamb, nádirigó, mezei pacsirta, búbos pacsirta, füsti fecske, citromsármány, cigánycsuk, nádi sármány, tengelic, vadgerle.

Mezei nyúl (Lepus europaeus)

 

   A mai nap egy másik szakaszt jártam be haverommal, jól kezdődött az út, hiszen egy kabasólyom pár jelent meg az egyik nyárfasornál (és visszafelé is ott tartózkodtak). Tavaly és tavalyelött is láttam őket itt, de akkor nem költöttek (ellenben a Marcal túloldalán ismerek egy költő párt). Talán majd most. Kakukkok, fülemülék, mezei- és barátposzáták szóltak útközben. Sok dolmányos varjú mozgott a szántóföldeken és megjelent egy fehér gólya is. A múltkori belvízfoltnál ismét ott volt néhány bíbic és tőkés réce. Ragadozómadarak közül a kabákon kívül egy egerészölyvhöz volt csak szerencsénk. A folyó mentén láttam az első idei tövisszúró gébicsemet, de került szem elé sárga billegető, cigánycsuk és vadgerle is. A Marcallal párhuzamos csatorna nádasában nádirigók (3-4 hím), foltos nádiposzáták (2-3) és cserregő nádiposzáták (2) szóltak. Seregélyek, széncinegék és egy nagy fakopáncs keresgélt a folyó menti füzeken. Egyéb fajok: füsti fecske, mezei pacsirta, nádi sármány, csicsörke, holló, citromsármány, csilpcsalpfüzike, szajkó. A Marcal mentén találtunk egy öregembert, aki a kutyájával volt és láttuk a "lakhelyét" is, ami kb néhány fa egymásra rakva... Majd meginterjúvolom a közeljövőben. Hogy hogyan él, hogy keveredett oda stb. :)

 Fekete rigó tojó (Turdus merula)

Kabasólyom pár (Falco subbuteo)

 

Kabasólyom (Falco subbuteo)

   Érdekesség még, hogy a héten láttam egy törpegémet a Téglagyári-tavon (költ minden évben), valamint a gólyák ketten voltak egyik nap (azóta egyet sem láttam a fészken). Ma reggel pedig 6 sarlósfecskéhez és 2 szürke légykapóhoz volt szerencsém a városban.

Ság hegy vol 2

   Ma a Ság hegyre másztam fel. Elsősorban a növényvilág érdekelt. Nem is kellett csalódnom. :)

Sajnos az elmúlt években talált tarka nőszirom és vajvirág faj még nem nyílik, a fekete kökörcsin meg már nem... Azért bejártam a helyeket, ahol ezek fellelhetőek. Az árvalányhaj viszont gyönyörűen virít, bár sajnos elég kisszámban... és azt is szedik, ahogy láttam. Értem én, hogy szép növény meg minden, de védett és egyre fogy... A tudatlanság miatt érdemes lenne kirakni egy tájékoztató táblát szerintem. Hátha segít..

   A nyugati oldalon lévő molyhos tölgyes-szilfa erdőket végigjárva láttam meg a hegy még meglévő értékeit: salamonpecsét, erdei gyöngyköles, nagy ezerjófű, kónya madártej, gyepűrózsa, borzas turbolya, farkas kutyatej, lila ökörfarkkóró.

   A madárvilágra most kisebb figyelmet fordítottam. Egy átrepülő vörös vércse, egy kakukk és sok énekes madár (őszapó, széncinege, barátcinege, barátposzáta, csilpcsalpfüzike, seregély, szajkó, füsti fecske). Aminek azonban nagyon megörültem az egy lappantyú volt. Még sosem találkoztam ezzel a fajjal, most meg egyszercsak ott volt elöttem a molyhos tölgyes szélén. Nem semmi élmény volt.

 Árvalányhaj (Stipa)

 Nagy ezerjófű (Dictamnus albus)

 Vörös vércse (Falco tinnunculus)

 Tavalyi madárfészek

 Elvirágzott lila ökörfarkkóró (Verbascum phoeniceum)

 Erdei gyöngyköles (Lithospermum purpurocaeruleum)

 Salamonpecsét (Polygonatum)

Seregély (Sturnus vulgaris)

Betyárok útján

  Kedden a családdal együtt a Magas-bakonyi Tájvédelmi Körzetben barangoltunk, Bakonybél és Bakonykoppány környékén. Elsősorban természetjárás volt a program, de én azért nyitott füllel és szemmel jártam a vidéket. Főképp botanikai szempontból volt kihívás az út és örömmel nyugtáztam, hogy a tudásom nem sokat kopott. :)

   Madarakra térve, a nagy bükkfák között zöld- és hamvas küllő is hallatta hangját, széncinegék és barátcinegék ugráltak az ágakon, erdei pinty énekelt. Nagy fakopáncsot és csuszkákat is láttunk. A ragadozómadarak közül egerészölyv, héja és egy darázsölyv tűnt fel az égen. Egyéb fajok: barátposzáta, csilpcsalpfüzike, őszapó, seregély, fekete rigó, tőkés réce, citromsármány, füsti fecske. Odaúton Nemesszalóknál láttam az idei első gyurgyalagjaimat.

 Csuszka (Sitta europaea)

   Erdei sikló (Elaphe longissima)

   Pár szó a hüllőkről: találkoztunk egy méretes erdei siklóval és sok fali gyíkkal is. A növényekre áttérve számomra a legfontosabb volt, hogy ismét lássak babérboroszlánt. Miután az erre a névre keresztelt tanösvényen haladva szinte egyet sem láttunk és azt kellett úton-útfélen bizonygatnom, hogy egyik gyakori növény sem a boroszlán... (hát akkor hol van? miért van ezen a néven az ösvény? biztos nem az? stb..), azért nagy nehezen rábukkantam egy példányra. Ez a növény védett, reliktum fajunk, nálunk csak a Bakonyban, a Vértesben és a Keszthelyi-hegységben fordul elő.

Babérboroszlán (Daphne laureola)

A ritkább növényfajok közül az egyik patak partján találtam néhány négylevelű farkasszőlőt.

Négylevelű farkasszőlő (Paris quadrifolia)

Gyakoribb növényeink közül a teljesség igénye nélkül néhány faj: sárga árvacsalán, pettyegetett tüdőfű, piros árvacsalán, medvehagyma, indás ínfű, salamonpecsét, kónya vicsorgó, som, mezei juhar, bürök, szagos müge, erdei kutyatej, gyöngyvirág, gumós nadálytő, erdei gyömbérgyökér.

Medvehagyma (Allium ursinum)

Végezetül néhány erdei kép. Mindenkinek csak ajánlani tudom a helyet. Csodás. :)