A víz bűvöletében..

Görögországi nyaralásom után még erősen égett bennem a tenger keltette vízimádat, így haza érkezésünk másnapján a nagypiriti tavaknál csillapítottam vízhiányom és persze madarászati szükségleteimet. :)

A három újabb tóból kettőn is sikerült szárcsákat megfigyelnem, kb. 17-20 példányt a pelyhes fiókától az adult madarakon át minden korosztályig. Számomra öröm ez a faj, mert leginkább vonulásban látni a medencében, költési időben sokkal nehezebb vele találkozni itt. A kocsi oldalon kabasólymok vadásztak, valószínűleg a nyárfasorban van a fészkük, de nagyon nem keresgéltem és nem mentem át a Marcalon ezért. A tavaknál átrepült 5 bíbic is, akik a rétek felől jöttek, majd a vasi oldalra szálltak át. Rengeteg füsti fecske mellett egy termikelő darázsölyvbe is belebotlottam (ezúton is köszönet Hencz Petinek a segítségért a faj pontos határozásában). A piriti réteken sárga billegetők és gyurgyalagok repkedtek, megjelent egy északról besikló fekete gólya, aki pár kör megtétele után vissza is ment arrafelé, ahonnét jött.

A folyónál ezen a környéken láttam egy 3 fiókás bütykös hattyú családot is 3-4 alkalommal az elmúlt portyáim alatt. Még kép is készült róluk, ami itt a blogon is fent van (májusi bejegyzés kb. azt hiszem). Sajnos a fehér fióka tollait megtaláltam a régi kocsi hídnál.. remélem a másik kettő, szürke fióka megvan még. Jó volt nézni, ahogy elvan ez a kis család és szépen cseperednek. A hattyú amúgyis szaporodófélben van a környéken. Szélmezőn láttunk két családot is 6-7 fiókával, Kemeneshőgyésznél is belefutott egy családba a csapat egy része, plusz itt volt ez a 3 fiókás és még valószínűleg Csögle alatt is volt egy pár, amiről a horgászok elmondása alapján tudok. Várható volt, hogy nőni fog a szaporulat, hiszen a nagypiriti tavakon évek óta átnyaral 4-10 madár, sőt egész évben mutatkoznak a réteken és a folyón is. Jó volna gyűrűseket is találni köztük. Mihályházánál legutóbb sikerült, reméljük több is követi majd.

Felreptettem egy sárszalonkát is az egyik új tavon, ami ilyen időtájt szép adat, plusz egy fürjet is majdnem eltapostam, aki volt képes elém leszállni pár méterrel előrébb, hogy aztán újra a lábam elől keljen szárnyra.

Az utam végén egy vörös gém lepett meg, amely a folyó partjáról szállt fel. Régen találkoztam ezzel a madárral itt, inkább csak Szélmezőnél.

Összességében tartalmas kis két órát zártam. :)

Darázsölyv (Pernis apivorus) 

 Közönséges rence (Utricularia vulgaris) és Vízilófark (Hippuris vulgaris) a nagypiriti tavakon

 Fiatal egerészölyv (Buteo buteo)

 Fekete gólya (Ciconia nigra)

Vörös gém (Ardea purpurea)

Nagy hír kis hazánkban!

Örülök, hogy közreműködhettem benne, részese lehettem, figyelgethettem! Köszönöm Mindenkinek az infókat! :)

Két remek írás, gyönyörű fotókkal:

Daru fészkelése a Marcalnál (Dr. Kaufman G., Hencz P.)

Daru fészkelése a Marcalnál (Megyer Cs.)

Medencei portyák

Kis összebeszélések után úgy alakult, hogy a vasárnap reggelt Adorjánháza alatt kezdte csapatunk, mely Angiból, Petiből, Fellner Zoliból, Gergőből és Kaufman Gáborból állt. A környéken lerótt néhány kör a következő jelentősebb fajok kerültek távcsöveink elé: kabasólyom, törpegém. Más extrább madarat a szerencse nem sodort elénk. Gergő a gyűrűzőtábor alaposabb átnézése után újabb területek felé vette az irányt, ahol a jövőben tarthatjuk majd az augusztusi sátrazásunkat a már megszokott placc helyett. Mi pedig továbbindultunk Mihályháza alá.

A Marcal menti réteken nagy örömünkre két fekete gólya mozgott egymástól függetlenül. Egyikük egy öreg madár, másikuk egy nemrég kirepült fiatal volt. A levegőben feltűntek még darázsölyvek, egerészölyvek, fehér gólyák, hollók, barna és hamvas rétihéják, karvalyok, bütykös hattyú, kabasólyom és egy albínó füsti fecske is, amit Zoli szúrt ki. Eseménydús napot zártunk, főleg úgy, hogy délután kettőkor befejeztük a terepezést, mert mindenki ment a maga dolgára.

A fiatal fekete gólya (Ciconia nigra). Ismertetőjegyei a szürkés csőr és lábak.

És az öreg fekete gólya (Ciconia nigra), egy kis tájjal. Ismertetőjegyei a piros csőr és lábak.

Számvetés az idei júniusról (és júliusról)

Találóbb címet nem is adhattam volna ezen blogbejegyzésnek azt hiszem.. Kicsit unalmas lehet már a sokadszori szabadkozásom amiatt, hogy elvagyok maradva bejegyzésekkel, így ezúttal el is tekintenék ettől..

Remek visszajelzés viszont az, hogy néhány ember köti a karóhoz az ebet és szinte követeli az új posztok megjelenését. Nos, nekik kedveznék most, meg természetesen magamnak is, hogy életben tartom kis online naplómat. Apropó napló és apropó bejegyzés... nem vagyok az a fajta madarász aki össze-vissza naplóz kint a terepen (noha ez semmi időbe sem kerülne szinte, rendkívül hasznos és elterjedt megoldás), inkább felméréseken (pl. gólyaszámlálás) folyamodok ehhez a megoldáshoz. Napló hiányában viszont nehéz visszaemlékezni és mindenre nem is lehet, szóval ne várjon tőlem senki egetrengető élménybeszámolókat. Másik téma, bejegyzés.. Van nekem valahol egy eldugott kis írói-költői vénám, szóval néha-néha csippentek abból valamit, ezért nem kaptok még mindig adatokat, képeket miegymást, hanem száraz szakmai dolgokat kerülő kis szemelvényt. És ez még mindig nem szabadkozás, hanem számvetés. :) Akkor viszont elő a hideg sört ebben a 40 fokban, mindenki kenje meg a hagymás zsíros deszkáit, aztán csapassuk egy kis nosztalgiázással.

Szóval, június. Meleg van... most is meg azért júniusban is az volt, néhány kis záporral. Na, de a július az aztán a kánikula.... Szóval június még mindig, semmi szóterelés. Nem vagyok profifotós, de volt nekem néhány alkalommal szerencsém füleskuvikhoz. Beza'! Nagyon csípem ezt a kis baglyot. Az, aki egy alapból eme fajnak ideális terepen tengeti napjait, mászkálja be az összes lakott bagolyodúját persze nem ugrik egy hátast ettől a madárkától, de én igen. Az amúgyis alföldi érzéseket keltő (bennem legalábbis) bobai-nemeskocsi Marcal-tájékon éjjeli órákban megdobogtatja a szívemet a hangja, idén felvételt is sikerült készítenem róla, sőt, volt, hogy egyszerre két hím is szólt, az egyikük meg elrepült a hívóhangunkra kollegám mellett. Páratlan élmények és még az útról sem kellett letérnünk róla. Van még egy itteni kedves fajom, őt már a hátamon viselem egy tintapaca formájában. :) Ő pedig a haris, akivel 2007-ben találkoztam először az Aczél Gergő, Hencz Peti, Benedek Vera, Turny Zoli nevével fémjelzett első gyűrűzőtáborunkban. Beleakadt a hálóba szegény. :) Még az év madara is lehet belőle, addigis figyeljük merre "énekel", hogy letudjuk védetni a kaszálással fenyegetett élőhelyeit. Két példány "két-kés" hangját hallottam az éjszakában a Marcal-réteken.

A júniusomban a néhány kisebb kiruccanásomon kívül ezek az éjszakai hangozások vitték a prímet. A hónap utolsó napjaiban pedig a veszprémi MME csoporttal és a PKTE-vel együtt megtartottuk a negyedik Gólya Road Showt a környéken, Marcalgergelyiben-Külsővaton-Mihályházán-Nemesszalókon-Vináron. Még lényegesnek tartom megemlíteni, hogy egy parlagi sassal találkoztunk az egyik falu határában.

Erre nem nyomnék el több betűt, beszéljenek helyettem Peti sorai és Angi képei, ITT:

Gólya Road Show 2015

 Daru (Grus grus) a Marcal-mentéről

Július... Szóval, kánikula volt/van és a vonulások-költések lezajlottak nagyjából. Bevallom férfiasan nem törtem sokat magam kint a pusztában, inkább csak pár órára és akkor is főleg estefelé. Egy szabad szombat délelőttömön döntöttem úgy, hogy felkeresem a kb. már mindenki által megtviccselt kerti sármányt Apácatorna alatt. ifj. Vasuta Gábor találta  madarat, amely azóta is rendesen kitart az akácfoltban, sőt besegít egy citromsármány párnak is az etetésben. A madarat a Gábor által megjelölt helyen, szinte méterre pontosan ott találtam, gyönyörködtem benne egy erős negyed órát és hazaindultam. A napom sikeresebb volt a gondoltnál, hiszen Roli barátommal felkerestük a Kenyeri repteret is, ahol elötte nap Harsányi Krisztián látott szalakótát. Amúgyis az alföldi fajok szerelmese vagyok és soha nem volt még szerencsém szalakótához, így most kaptam az alkalmon és a belátható távolságon is... Ha messziről is, de megcsodálhattuk a madarat meg még két búbosbanka is színesítette a palettát. Sajnos kép nem sikeredett a madárkáról. Krisztiánnal és egy másik sráccal még felkerestük a hónapban a repteret, ekkor két hamvas rétihéját sodort elénk a szél. Ezzel kb. ki is végeztem a júliusi lényeget. Még volt egy fehér gólya felmérésem a veszprémi oldalon és a vasin is a folyónál, gyatrábbnál gyatrább eredményekkel. :(

Kerti sármány Apácatornáról (Emberiza hortulana)

Magas-Bakony

Kis kirándulás pár képben :)

Feelings...

 Boroszlánok a boroszlán tanösvényről :) (Daphne)

 Madárfészek kosbor (Neottia nidus-avis)

Erdei ganajtúró