Nem hanyagoltam el a szeretett területeimet sem, független attól, hogy Sárvárra költöztem. Ez úgy mutatkozik meg, hogy nagyjából heti szinten visszajárok ilyen-olyan okokból és akkor beiktatok hosszabb-rövidebb madarászatokat.
Volt, hogy Fellner Zolival, volt, hogy Alexával vagy éppen Kornéllal mentem ki egyet a folyó jobb területeire.
Képekben:
Kék vércse tojó a Marcal mentéről. Kora reggeli kezdésnek láttuk a madarat Kornéllal. Nem volt rossz, a hamvas rétihéja tojó után napindításnak. (Falco vespertinus)
Vitézkosbor. (Orchis militaris) Petiék találtak néhány tövet, plusz más védett fajt is (amit mi nem találtunk vissza), mi pedig másnap csekkoltuk a gyönyörű orchideafélénket. A mocsári kosbor után ez a második kosborféle, amit a medencéből került elő.
Marcal menti égeres folt, a fák között mocsári nőszirmokkal és más egyéb gyönyörű növényekkel, vízfoltokkal. Feeling...
Nádirigó a Marcalról. (Acrocephalus arundinaceus) A vörösiszap katasztrófa utáni évet követően újra nagy állománya van a fajnak a környéken.
Rozsdás csukok (Saxicola rubetra). Nem nagyon zavartatták magukat, egy sárga billegetővel közösen váltogatták a megfigyelőpontjaikat a vetésben.
Nagyon kedves fajom a Marcalról. Egy nagyon éhes hím hamvas rétihéja (vsz. kis nyuszi zsákmánnyal). Láthatóan nehéz neki kicsit a kaja, de azért elviszi pár métert és ott elfogyasztotta. (Circus pygargus)
Kora tavaszi, áprilisi látképek a sárszalonkás, kis sárszalonkás élőhelyekről. A háttérben húzódó fasorban tavaly kabasólymok költöttek. Az ilyen élőhelyeken tőkés récék, szárcsák, vízityúkok is fészkelnek, na meg persze bíbicek a szélében.
Mondhatom, hogy lassan a kedvencemmé növi ki magát. Nem hiába viselem a hátamon... Kékbegy hím egy évek óta ismert revírből. (Luscinia svecica)
Kis sárszalonka. Képminőség ide vagy oda, örültem, hogy végre sikerült erről a furfangos madárról elfogadható képet csinálnom. Mert nálam ez elfogadhatónak minősül... (Lymnocryptes minimus)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése