Szombaton a szeles idő kicsit visszarettentett (11.14.) a kinti kalandozástól. Aztán amikor csillapodott a szél, úgy gondoltam, hogy kilépek egyet egy kisebb karikára a környéken. Így esett a választásom a Kissomlyó dombra, amit már régóta kinéztem magamnak, de még sosem került sor rá, hogy oda is érjek. Édesanyám kísért el, akinek nem volt jobb dolga és ő sem járta még be a területet. A kis dombon található a Királykő, ami IV. Béla emlékét őrzi, aki a tatárokkal szembeni menekülés közben pihent meg itt, valamint egy patent kis kráter. A kráternél bíztam benne, hogy esetleg valami ritka madárfajjal találkozhatok, pl. a havasi szürkebeggyel. Sajnos, ez nem jött össze, sőt a domb madárvilága egyáltalán nem tartogatott érdekességeket. Egy átrepülő sirály, két holló egy karvaly és egy egerészölyv képviselte a nagyobb termetű madarakat mindössze. A kisebbek között a fekete rigó, széncinege, őszapó trió vitte a prímet. Az ismertető táblák alapján Tavasszal lesz érdemes meglátogatni a területet, mert található itt leánykökörcsin és fekete kökörcsin is. Na majd akkor...!
Képek a Kissomlyóról
Vasárnap (11.15.) Zolival indultunk ki egy előre lebeszélt túrára. Fő célpontunk a Somló hegy és a Ság hegy volt. A Ságra vándorsólyom reményében mentünk ki, már korán reggel, de sajnos nem jött össze ez a portya. Jóformán semmit sem láttunk itt. Néhány csuszka, őszapó, kék cinege, széncinege és barátcinege mellett egy távoli fenyőrigó és néhány süvöltő hangját hozta felénk a szél. Csepergő eső és felhők borzolták a kedélyünket és játszottak az idegeinkkel. Innét a Somlóra álltunk tova, ahol havasi szürkebegyben és ne adj' Isten hajnalmadárban bíztunk. Sajnos itt is nullás napot zártunk. Egyszerűen nem akartak a madarak mocorogni, holott a héten folyamatosan 3-4 szürkebegyet láttak itt. Hangra sem jöttek elő... Kicsit megtörve baktattunk le a hegyről...
Nemesszalók mellé mentünk tovább, ahol a lucernaföldektől vártuk a megváltást. Nos egy gatyásölyv és két világos színezetű egerészölyv képében ez meg is jött. Már amennyire ezt nevezhetjük annak. Én mondjuk egy kis sólyommal is megvigasztalódtam volna... De csak vörös vércse, két kékes rétihéja hím, 1 nagy őrgébics, 4 bíbic és közel 40 egerészölyv mellett 13 nagy kócsag és 3 szürke gém színesítette a felhozatalt.
Végső elkeseredésünkben a kispodári tavakra húztunk ki, itt váltottunk pár szót Angival és Petivel, akik a közelben tanyáztak és várták a szerencséjüket. A tavakon már egy barátréce és egy rétisas is feldobta napunkat a rengeteg kormorán és tőkés réce mellett. Egyéb fajok innét: fenyőrigó, egerészölyv, nagy kócsag, szürke gém, szárcsa, sárgalábú sirály..
Csalódottan tértünk haza.
A délután folyamán még egy kisebb meglepetés ért, mert Szabina elé indultam Sárvárra, mikor a birdinget és a gmailt egyszerre pásztázva feltűnt Tóth Kornél jelentése 4 énekes hattyúról. Mivel alapból korábban akartam felmenni, hogy megnézzem a sárvári horgásztavat, így annyiban módosult a terv, hogy a rábapatyi tavat néztem meg helyette. Itt dr. Kóta Andrissal együtt lecsekkoltunk a 4 énekes hattyút, aztán mentem is a dolgomra. Jó zárása volt egy csalódást keltő napnak. Azt hozzá se kell tennem, hogy már az eső sem esett és sütött a Nap...
Énekes hattyúk Rábapatyról (Cygnus cygnus)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése